Ének módszertan II.

SZTE-JGYPK

Óvodapedagógia

Bereczkiné Gyovai Ágnes

Saját jegyzet

Ének módszertan

Az óvodai zenei nevelés tervezése

Három éves távlat:

A dalanyag három év alatt minőségileg, mennyiségileg bővüljön. Középsőben a kiscsoport anyagát ismételjük, nagycsoportban pedig az előző két év anyagát. Az évi terv készítésénél két neveltségi szintet kell figyelembe venni:

1. a gyerekek fejlettségi szintje év elején
2. a követelmények figyelembevétele

A dalanyagot és a zenei készségfejlesztő anyagot egymáshoz kell hangolni. A fejlesztési feladatokat pontosan kell megjelölni. A zenehallgatási anyagot is meg kell tervezni. Ebből válogathatunk vázlatíráshoz és a napközbeni tevékenységekhez.

A dalanyag elrendezése egy évre függ:

• dalok, játékok nehézségi fokától, ügyelve a változatosságra, a dalok száma és hangkészlete szerint.
• Alkalomszerűségtől. Ha ünnepre készülünk 3-4 héttel előbb kell megtanítani a dalt
• Az évszakok dalainál az időszerűség a fő szempont.
• A dalanyag elrendezésénél figyelembe kell venni az év elején közepén és végén fenntartott ismétlési szakaszokat, ilyenkor nem tanítunk új dalt.

Kiscsoportban év elején az énekes játékokkal csak ismerkednek a gyerekek.

Középső csoportban az első, második héten az előző évi dalanyagot ismételjük, ez az idő alkalmas a zenei készségek szintjének felmérésére.

Második ismétlés a januárban történik. A pontatlanul tanult dalokat ismételjük, javítjuk, a keveset énekelteket gyakoroljuk. A kedvenceket újra elővesszük.

A csoport fejlődését felmérjük és ennek megfelelően készítjük el a következő időszak ütemtervét.

Harmadik ismétlés év végén. Az egész évben tanult dalokat, mondókákat, játékokat ismételjük, a zenei ismereteket összefoglaljuk, rendszerezzük.

A változatos dalanyag összeállításakor vegyük figyelembe a másik csoportok dalanyagát is.

Az egy évre tervezett dalanyagot a csoportnaplóban hátul, dallamrend szerint kell kivetíteni. Jelöljük, hogy melyik dalt hányszor ismételtük már.

Az ütemterv az évi tervből lebontott szakasz. Ez lehet havi, 2-3 havi, kicsiknél hetenkénti bontásban. Az ütemterv a gyerekek tényleges fejlődéséhez igazított feladatsora.

Az ütemtervnek tartalmaznia kell: a dalanyagot, a zenei készségfejlesztés részfeladatait, a zenehallgatási anyagot.

A dalanyagot úgy rendezzük el, hogy az új dal tanítása után 1-2 ismétlő foglalkozás következzen. Jegyezzük fel, hogy mely dalokat kívánjuk ismételni, a kis és középső csoport anyagából abban a 2-3 hónapban. Az ütemtervben röviden és konkrétan kell meghatározni a képességfejlesztés feladatait.

A munkatervi szakasz lezárásakor az oktatás eredményeit elemezni, értékelni kell az egyén és közösség fejlődése szempontjából.

Felkészülés a foglalkozásra (Vázlat)

A kötelező foglalkozásokat vázlatban kell megtervezni. A vázlat tartalmazza: a dátumot, a foglalkozás tárgyát, feladatot, témát, a kezdeményezés módját, a legfontosabb didaktikai mozzanatokat, nevelés, oktatás eszközeit.

A jó vázlat tükrözi: 1, miért jött létre a foglalkozás, 2, hogyan valósítja meg az óvónő a feladatot.

A foglalkozás feladata, hogy a képességfejlesztés sokféle módszerrel valósuljon meg.

A foglalkozás hármas felépítése:

a)      Előkészítés, bevezetés: hangsúlyozza a képességfejlesztés konkrét feladatait csoportos formában.

b)      Főrész: zenei képesség és személyiségfejlesztés: népi játékok. Ez a rész a foglalkozás legfontosabb és leghosszabb szakasza. A képességfejlesztés egyéni formában is kapjon helyet.

c)      Befejező mozzanat: a feladatokhoz kapcsolódó zárás. Ez lehet: zenei élmény-zenehallgatás, játék, egyéni ének, új dal ismétlése, ritmuszenekar.

A foglalkozásokat egy zenei cél köré kell csoportosítani. Például: magas-mély érzékeltetése, vagy egyenletes lüktetés érzékeltetése.

A foglalkozás zenei feladatai szorosan kapcsolódjanak a zenei anyaghoz. A foglalkozás felépítésénél ügyelni kell a részek időarányára. A foglalkozások zenei feladatait a négy nagy területről választjuk:

1)      Éneklési készség fejlesztése

2)      Ritmusérzék fejlesztése

3)      Hallásfejlesztés

4)      A zenehallgatásra szoktatás

A foglalkozás kb. 20-30 perces legyen.

II. 19.

A kötelező foglalkozások formája.

1.      az új dal tanító foglalkozás

2.      ismétlő foglalkozás

1. I. Az új dalt tanító foglalkozás 4-5 perc.

II. A főrész: a, új dal tanítás 3-4 percben b, ismétlés 8-10 percben, c, játékos ismeret összefoglalás 4-5 perc.

III. Befejezés 4-5 perc

2. Az ismétlő foglalkozás  bevezetés 4-5 perc

I. Főrész : játékismétlés 10-15 perc

II. Játékos ismeret összefoglalás 4-5 perc

III. Befejezés 4-5 perc.

A bevezető rész: hangulatában kapcsolódjon a feladatokhoz. Pl. anyák napi dal tanítása alkalmával énekeljen az óvónő régi vagy ismeretlen dalokat. Halk-hangos gyakorlásánál hangosan halkan énekeljenek már tanult dalokat, mondókákat, köszönjenek halkan hangosan. Játsszunk hangszeren is halkan vagy hangosan.

Főrész: ha új dalt tanítunk, mindig azt tanítjuk először, mert akkor még frissek a gyerekek. A dalt globális egységben kell tanítani, vagyis szöveget, dallamot, ritmust együtt. A dalokat egyben tanítjuk, az elejétől a végéig. Ha többszakaszos a dal, első alkalommal minden versszakát bemutatjuk, de megtanulni csak egy versszakkal kell, a többi versszakot más foglalkozásokon tanítjuk.

Új dal tanítása: az óvónő bemutatja játékkal együtt a dalt. Többször elénekli az óvónő, a gyerekek utánozzák. A mozdulatokat is meg kell nekik tanulni. A hibás részeket mindig ki kell emelni, majd utána az egészet újra bemutatni. Az új dal tanításához ne használjunk hangszert, mert az a dal egységét megbontja. Az új dalt ne használjuk a zenei feladatok segítőeszközeként. A különböző feladatok szemléltető eszközeként ne használjuk az új dalt (egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyors lassú érzékeltetése). A tényleges begyakorlás a következő foglalkozások feladata. Amikor új dalt tanítunk, a foglalkozás végén újra játsszuk el játékkal együtt.

Főrész, játékismétlésnél: a zenei készségfejlesztés és nevelés sokoldalú eszköze a játékismétlés. Az ismétlő dalokat és játékokat tervszerűen kell válogatni. A kiválasztás szempontjai: hangkészlet alapján (3 s-m, m-r-d), azonos ritmusmotívummal induló dalokat választunk, vagy játék szerint válogatunk (guggolós, kapus játék, párválasztó), játékeszköz szerint (kendő, labda, gyűrű), szöveg szerint (állatok, virágok, évszakokról).

Zenei játékos ismeret összefoglalás: zenei didaktikus játékok: az énekes játék után a legalkalmasabb, ekkor a foglalkozás feladatát megismételjük, összefoglaljuk, s leginkább egyéni munkával dolgozzuk fel a foglalkozásnak ezt a részét. A zenei alapfogalmakat megismertetjük, megnevezzük, összehasonlítjuk, általánosítjuk, összefoglaljuk (gyakorlati tapasztalás után). Nagy szerepet kapjon az egyéni munka! Pl. gyenge hallású gyermeket bátorítsunk, az egyéni munkát értékeljük.

Befejezés: a befejező mozzanat hangulatában illeszkedjen a foglalkozás zenei célkitűzéséhez.

Új dal újra eljátszása, éneke, kitalálós játék a gyermekek bábjelenete alapján, ritmuszenekar (változatos hangszer összeállítás), zenehallgatás (az óvónő énekes, hangszeres játéka).

A foglalkozás hatékonyságának vizsgálata: legfontosabb: készítsünk feljegyzéseket a foglalkozás után: milyen volt a hangulat, hogyan vettek részt a gyerekek a foglalkozáson, a foglalkozás elérte-e a célját, a különböző készségfejlesztés részfeladataiból mit végezünk el, a tervezett vázlattól miben tértünk el.

A zenei nevelés eredményeinek értékelése: a csoport együttes fejlődését a követelményekhez, és az előző oktatási szakasz eredményeihez viszonyítva értékeljük. Kiscsoportban fontos a kezdeményező foglalkozások utáni értékelő, elemző megjegyzések rögzítése, azért, hogy a csoport és az egyes gyerekek fejlődését az óvónő és a vezető óvónő is figyelemmel kísérhesse.

A zenei nevelés szervezett formái

Kiscsoport: tervszerű, kötetlen foglalkozások novemberben kezdődnek, de addig is foglalkozik az óvónő a gyerekekkel pl. térdre ületi, vagy ölbe veszi, így tanítja a játékos mozdulatokat, kellemes tapasztalatok után szívesen vesznek részt majd a tervszerűen kezdeményezett foglalkozásokon is. Ilyenkor énekeltetheti őket kisebb csoportban vagy egyénenként is. Nagyon egyszerű feladatokat adva. Kiscsoportban 28 hétre tervezünk, ez 56 tervszerű kezdeményezést jelent. Novembertől májusig heti kétszer.

Középső csoport: 32 hétre tervezünk, 32 kötelező foglalkozást jelent. Heti 1, októbertől májusig. A tanév elején a kiscsoportban elért szintről indulunk, az első hetekben még kötetlen formában ismételgetünk ismert játékokat, dalokat.

Nagycsoport: 32 hétre tervezünk, 64 kötelező foglalkozást jelent. Heti 2 kötelező foglalkozással.

II. 26.

Ritmusérzék fejlesztése

A kettes lüktetés egy hangsúlyos és hangsúlytalan váltakozásból áll. Ebből következik, hogy a játékos mozdulat egynegyed mozgással nyit és egynegyed mozgással zár, ez folyamatosan ismétlődik.

Kiscsoportban ez az óvónő játékos, szabályos mozgását jelenti. Később egy két gyerek is bekapcsolódik a játékba, az óvónő lüktetés szerint vezeti a kezüket. Később képesek az óvónő segítsége nélkül is az átvett lüktetést folytatni. Álló vagy ülő helyzetben kis végtagmozgásokat végezzünk. A 3 éves gyermeknek még nehéz a csoporttal együtt mozogni. Ő még saját mozgástempójához igazodik. ÉNO. 36, 79

Középső csoporttól kezdődik a körbejárás, a közös egybehangolt, folyamatos mozgás. (ÉNO 250, 83)A körbejárás kissé elfordult oldal iránt, szép testtartás, egyszerre lépést jelent. Tartsuk meg mindig a néphagyomány által végzett mozdulatokat és azokhoz a dalokat, amiknek nincsen játéka, olyan mozgást kapcsoljunk, mely zenei szempontból segíti a lüktetés megérzését. Mindig a mondóka vagy dal súlyaiból éreztessük meg a mozgást. Az ismétlődő mozdulatoknak játékos értelmet kell adni.

Lefelé ütögetés:kalapácsolás, kender tilolást, mák/dió törés, labdázás.

Karlendítés: hajlongás, hintáztatást, katicabogár reptetést, kacsaszárny csattogtatást, sas repülést.

Taps: cintányérjáték, pogácsa sütögetést, lapogatást.

Az egyenletes lüktetés megéreztetését segíti, ha a lüktetés hallható. Ilyen legyen pl. a taps, térd ütögetés, koppantás, erős lépés.

Nagycsoport: keressünk hang nélküli mozdulatokat. Ilyen például a vállon, vagy két ujjal vagy másik gyermeken. Ilyen pl. az ÉNO. 100, 136,

Az egyenletes lüktetést a szünet alatt is kell hangoztatni.

III. 26.

Dallamfelismerés ritmusáról. Nehéz feladat, elsősorban nagycsoportban alkalmazzuk. Kezdetben a szokatlan ritmusmotívummal induló dalokat ismertetjük fel. A gyerekek várják végig az egész dal ritmusát. Megismeréskor az egész dalt énekeljük végig. Az egyenletes lüktetés és dalritmus összekapcsolása az óvodában legnehezebb ritmuskövetelmény. A gyermekhangszerek érdekessé teszik a ritmusjátékokat. A hangszerek csak kísérő jellegűek legyenek. Az ének a fontos! Házi készítésű hangszert is alkalmazhatunk (dobozra tett gumiszálak, dobozba tett termésszemek). Az óvónő énekéhez, furulyázásához, hangszeres játékához állíthatunk gyermekzenekart.

Dob: dobot bal kézzel fogjuk, jobb kezünkkel, a dob közepére ütünk.

Triangulum: bal kézbe fogjuk, a zsinórjánál fogva, jobb kézben az ütővel a triangulum közepére ütünk. (a keresztrúd közepére).

Cintányér: zsinórjánál fogjuk meg, nem érünk hozzá a fém részhez. Nem kell túl távolról összeütni, mert túl nagy hangot ad.

A hangszerek elosztása. Kb. 30 gyerekhez 1-1 ritmushangszer elég. A gyermekhangszer használatát minden gyereknek meg kell tanítani. Minden gyerek próbálja ki. A dalok jellege határozza meg a hangszer összeállítást.

323. Az ünnepek hangulatát emeli a dalok hangszerezése.

Aki nem lép egyszerre

KÉP

Tempóérzékelés: a metronóm szám megmutatja, hogy az inga egy perc alatt hányat kattan.

IV. 3.

Az érzékelés, mozgás tempója függ a gyerekek életkorától és a csoport mozgásfejlettségétől. Kiscsoportban a tempó 66-80 között legyen. A gyerekek tudjanak tempót tartani az óvónő segítségével.

Középső csoport: 80-92 Tudjanak tempót tartani az óvónő indítása után is csoportosan éneken és mondókán. Tudják érzékelni a gyors lassú különbségének érzékelését. Ezt tudják kifejezni énekkel, járással, tapssal.

Nagycsoport: 92-108 között. Ismerjék fel és tudják összehasonlítani a normál tempónál gyorsabb és lassabbat. Gyakorolják a gyors lassú különbségét egy dalon belül is.

Az óvónő hangszerei:

C vagy F furulya, xilofon (fa cimballom), metallofon fém cimballom), hegedű: nagyon alkalmas zenei anyag bemutatására, furulya: hangadáshoz ne használjuk, mert a furulya hangja egy oktávval magasabb hangot ad. Hangvillát vagy hangsípot használjunk helyette. Dalfelismeréshez, zenehallgatási anyag bemutatásához használhatjuk.

Nagyon fontos, hogy új dal tanításához ne használjunk hangszert.

Hangszerhasználat:

Járáshoz, tánchoz, zenei fogalom párok érzékeltetéséhez, dallamfelismeréshez, zenehallgatáshoz, az óvodai ünnepélyek hangulatának emeléséhez.

Képzeletbeli zenekar: egy dal kíséretet különböző hangszerekkel. A kísérő mozdulatok kifejezhetik az egyenletes lüktetést, ritkábban a dal ritmusát.

Csiga biga (63.), Most viszik… (177), Autó, vonat (224)

Hegedű: 229 – karlendítés, az egyenletes lüktetés kifejezésére használjuk a dalt.

Gitár: egyenletes lüktetés, kézfejjel mutatjuk.

Nagybőgő: 305. a mozdulat a dal ritmusát fejezze ki.

Amit vettünk órán, ebben a félévben. Tananyag, mondóka.

Ezen kívül:

A Forrai könyvből a zenehallgatási anyag (46.oldal) ez alapján kis középső és nagycsoportos énekes hangszeres bemutatással zenehallgatási anyagot. Kotta nélkül. 3 db énekelve 3 db furulyázva. Külön külön csoportonként – 6-6

A Forrai könyvből 62. oldalon hangszínek felismerése, ehhez készíteni 10 db képes kártyát, szép színes, fel kell ismerni a hangszíneket, üveg, fém, vizespohár, kancsó, xilofon, dob, háromszög, cintányér, 10×10-es kemény lapra.

Cimkék: JGYPK, Óvodapedagógia, SZTE