SZTE-BTK
Régészet III.
Gyöngyök
Kutatástörténet
Beck 1928-ban foglalkozott először a gyöngyökkel, osztályozni kezdte őket és tipológiai rendszert is próbált megalkotni. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez fontos terület.
Alekseeva orosz kutató a 70-es években a dél-oroszországi műhelyekből származó gyöngyöket anyag, forma, díszítés és szín alapján különítette el a gyöngyöket. Számszerűsített kódrendszert alkotott meg.
Tempelmann-Maczynska: monográfiát írt a gyöngyökről. Közép-európai császárkori és kora népvándorláskori barbár gyöngyviseletről írt monográfiát. Anyag, forma, díszítés és szín alapján csoportosította a gyöngyöket.
1994 Mannheimi konferencia: 1997 konferencia kötet jelent meg: Perlen. Archäologie-Techniken-Analysen.
Magyarországi gyöngykutatás
Salamon Ágnes foglalkozott először gyöngyökkel – avar kori gyöngyöket vizsgált.
H. Vaday Andrea: szarmata gyöngyök vizsgálata, bővíthető tipológiai rendszert hozott létre (alapformákat különített el, utána típusokat) kitért a gyártási technikára, származási helyre is.
Pásztor Adrien: avar kori gyöngyöket vizsgálta. Összedolgozta Alekseeva és Vaday módszereit àbővíthető táblázatot hozott létre. Főtípusokat római számmal, altipusokat arab számmal jelölte.
Díszítéseket is táblákba rendezte, mivel bővíthető, így az új dolgokat bele lehet írni.
Pásztor Adrien módszere azon alapszik, hogy a típusokat alkotó tényezők közé az anyag és a forma tartozik – ezt kell először meghatározni. A díszítettség nem új típus, hanem típusváltozat. A méret is másodlagos, a típusalkotás során nem önálló tulajdonságként jelenik meg. A szín is másodlagos, nem típust alkotó tényező.
Hosszúság a két oldalán lévő furat közötti távolság.
Fényáteresztőség: fényáteresztő, átlátszó, opak – átlátszatlan.
Furat lehet: bázisos – a furat körül látható, hogy a gyöngyöt levágták, kónuszos – két oldalon a furat nem egyforma nagy, deformált – nem szabályos
Üvegkészítés: a legtöbb gyöngy üvegből készül.
Alapüveg és végtermék. Alapüveghez ha színező anyagokat adnak akkor kapjuk meg a végterméket.
Alapüveg: homok és alkáliákat tartalmazó anyagok – növényi hamu pl.
id. Plinius szerint lágy fehér homok – finommá őrlés – 3x annyi sziksó hozzáadása – hevítés kementcében – hammonitrum – olvasztás – tiszta üveg, fehérüveg massza – adalékanyagok hozzáadása (forma elérése, szín).
Üveggyöngy készítés – képlékeny állapotban kell megformázni a gyöngyöt. Felcsavarják egy rúdra, így lehet megmunkálni – íves alakú segédeszköz – gömbös formát hoz létre. Vannak hengeresek – ezekhez lapos eszközt kell hozzáérinteni, a hasábos formát nem forgatják, hanem a lapos eszköz lapjait érintik hozzá minden oldalról.
Gerezdelt gyöngyök – előállítják a gömbös formát és utána a lapos eszköz élével benyomkodják az adott gömb oldalát – virágmintához hasonló átmetszetű gyöngyök.
Lapított gömb az egyik legelterjedtebb Kiszombor fehér türkiz dominál. Langobárd, alemann, gepidáknál, avaroknál is megfigyelhetőek ezek a gyöngyök. Zöld fehér típusok továbbélnek honfoglaláskorig. Sötétvörös a germán anyagban terjedt el.
Bordázott késő antik típus II. századi gót és szarmata viselet, valamint császárkori germánok, hun kortól kezdve amulettként hordták – medence tájékon hordják.
Köles gyöngy – apró pici gyöngyök. Hosszúság kevesebb mint 5 mm, átmérő kevesebb mint 4 mm – akkor köles gyöngy.
Gyűrű forma – furat átmérő kétszer nagyobb mint a hosszúság.
Hengeres forma – oldalai párhuzamosak, átmetszete kör alakú. Nyaktájékon, övről lelógatva figyelhetők meg. Zöld és kék az I. II. századtól. A fehér és narancssárga színeket II. III. századtól. Sötétebb és fekete a III. századtól –ezek hosszúhengeresek
Rövid hengeresek késő császárkorra.
Korong – hosszúsága kisebb mint az átmérője.
Borostyánból is készültek gyöngyök – nyakban hordták – gyógyító erő (mandula, torokbántalmak, csecsemőkre amulettként).
2-4. századtól a szarmatáknál nagyon kedvelt, a gepidák, langobárdok is használják, avaroknál már ritkább.
A lapított gyöngy az 5. századra már elterjed teljesen. Korong formájú gyöngyből is volt több.
Karneol gyöngyök már a szarmatáknál megtalálhatók, gepidáknál is elterjedt. Szarmatáknál gömbös formák, gepidáknál hasábos formák váltják fel. 5. századtól szinte nincs is gömbös forma.
Kréta gyöngy – mészkő, hengeres formák dominálnak, a hunkori szarmatáknál megjelennek –Tisza vidéki gepidáknál van nagy számban. Ezek a kréta gyöngyök férfi sírokban is kard mellett található. Kardot díszítette. Nagyobb méretűek. Avar korra szinte teljesen eltűnik.
Gepidák ritkán díszítik az üveggyöngyöket.
Elvétve vannak azért, szemes díszítés az avar.
Vonalfolyatott díszű gyöngyök:
Gepida sírokban nyaktájékon – mellkason – nyakláncra utalnak – gepidáknál kevés gyöngyből állóak kerülnek elő.
Nyaklánc – vagy csak üveg vagy csak borostyán általában – néhány esetben másfajta anyag. Vannak csüngők – amikkel elválasztják egymástól a gyöngyöket.
Karkötőként is előfordulhat – kiszomboron 1 olyan sír volt, ahol karon voltak. Sok esetben medence környékén kerül elő – vagy egy rövid zsinórra fűzték fel – lógatták le, vagy egy bőrtarsolyban hordták, sokszor kerül elő pénzérme társaságában – amulettként hordhatták.
Láb környékén, de nem annyi mint a szarmatáknál – 1-2 db nagyobb gyöngy vagy néhány szem apró. Nem a ruha alját díszítik, hanem zsinórról lógnak le.
A csontváz mellett is előfordulhat – bolygatás, kis ládikában is lehettek.
A gepida csontművesség jellegzetességei: a „csontfésűk”
Kutatástörténet:
Móra Ferenc 1932 Kiszombor B a csontfésűkkel néprajzi párhuzamok alapján foglalkozott a csontfésűkkel. (Szeged környéki germán szokás esetleg)
Török Gyula 1936-ban jelentette meg Kiszombor B feldolgozását.
Csallány Dezső 1961.
Hervai Judit foglalkozott a fésűkészítéssel.
Istvánovits Eszter megállapította, hogy ezek nem korszakjelzők, hanem etnikumjelzők.
Cseh János 1990-ig összegyűjtötte Erdélyben az összes csontfésűt.
Kiss Attila a gepida továbbéléssel foglalkozott az avar korban.
Általában a fésűkről
A fésűk változó formái mögött kulturális, vallási, hiedelmi, etnikai, nem elkülönülések figyelhetők meg.
A haj ápolásának egyik alapvető eszköze (bontó fésű, viselet is lehetett).
Csontmegmunkáló műhely: Tiszafüred, Bihar, Kengyel – Baghymajor: Kengyelen a szövőhely egyben volt a csontmegmunkáló műhellyel. Biharon megtalálták a vas és bronz olvasztás nyomait is.
Egy átlagos fésű 5-7 kisebb csont lemezkéből és két hosszabb merevítő bordából áll. A csontfésű felépítése:
Anyaga őz vagy szarvas agancs (tömör egységes kéregállomány).
Szükséges eszközök: fejsze (hasítás), különböző fűrészek, fúró, ún körző, tűk a díszek karcolásához stb.
Külső egyenetlenségek eltávolítása darabolás, csontlapok kivágása fűrésszel.
Egyenlő lapokat vágtak ki, egymás mellé helyezték őket, merevítő lemezekkel állították össze. A merevítő borda lehetett téglalap, háztető stb. formájú, díszítették, szegeccsel rögzítették őket. A fogak kialakítása fűrésszel történt. Átlagosan 10 cm hosszú, 5 cm széles, bordák 1,5 cm szélesek.
Uniformizáció fontos volt – adott anyag, könnyebb volt javítani, pótolni. Ha kilazult egy szeg, akkor megjavították, a fogak helyett újat raktak be – értéket képviselt.
Kiszombor B
A Makót Szegeddel összekötő főútvonal mentén fekszik.
1915 – több csontváz előkerül.
1928-ban Móra ferenc 426 sírt ásott, ebből 144 gepida sír volt.
87 sírból 88 fésű került elő, 75 db kétsoros, 13 db egysoros.
Egysoros példányok nagyon ritkák, itt került elő a legtöbb.
Nemek szerinti elkülönítés
A kétsoros fésűk nemre és korra tekintet nélkül került a sírba.
Az egysoros fésűk inkább a férfiakra és a fiú gyermekekre jellemző.
A koponya környékén vannak általában, alapvetően a jobb oldalt részesítették előnyben, de az egész testre érvényes.
Sírba tételük hátteréhez
Sírba helyezés oka lehet:
A viselet része (Nagy Margit)
A mindennapi élet tartozékai voltak (Móra Ferenc) – néprajzi párhuzam: amivel utoljára megfésülik a halottat azt mellé helyezik a sírba.
Védő funkció?
144 gepidának meghatározott sírból 29 gyermek volt és +3 csecsemő.
23 mellé helyeztek fésűt (79%), esetleg más hasonló szerepet betöltő tárggyal együtt (hegyikristály, Donar/Thor amulett).
Általában egy sírba egy fésű kerül, de a 93. sírban két fésű volt – gyermeksír.
Kettős temetkezések
Anya gyermekével Kiszombor 60. sír – a gyermek a felnőtt jobb oldalán a fésű a gyermek jobb térdén.
Két gyermek egy sírban (Szolnok-Szanda 45-46. sír. Az egyik melléklet nélküli, a másik lánygyermek.
Férfi gyermekkel – fegyveres, lábán keresztbe fektetve a gyermek, a férfi mellett volt fésű, lehet nem egyidőben temették el.
Rendellenes temetkezés 96. sír
Arccal lefelé eltemetett nő – egy kétsoros fésűje volt, nagyméretű hegyikristály amulett.
Kettős vagy hármas temetkezéseknél a gyermek melléklete volt, a jobb oldalon. A kétfésűs sírok is főleg gyermeksírokból kerültek elő. A férfi sírok 57%-ában volt fésű, 6 esetben fegyvermelléklettel.
A fésűk keltezése:
Nem volt keltezhető tárgy benne Kiszomboron – a legalsó határ 440, a legfelső 620.
Kétsoros fésűk eredet:
Már a Tisza-kultúrából is ismertek. Római hadsereg embereinek fafésűit utánozták.
Virágkora az 5. század
A gepidáknál való megjelenése: az itt maradt szarmaták, vagy kereskedelem
Az egyoldalas fésűk eredete
Ritkák, a vizsgált esetek 8%-át alkotják. Kialakulását a kutatók a germánokhoz közik. Csallány szerint a púposhátú fésűkből alakultak ki.
Motívumkincs:
három nagyobb csoport különíthető el: mind a két oldal díszített, de csak a szélek. Egyik oldalon rácsminta, a másik oldalon két x.
A következő csoport a tűlevél vagy fenyőfaminta. V alakut, X forma alakulhatott, díszíthették még poncoló tűvel is.
Egyszerű minták: ferde, függőleges vonalak.
Léteznek ezek kombinációi, van olyan, amin poncolt díszre hasonlító dísze van.
Az egysoros fésűk csoportba nem sorolhatók: legszebb a lófejes példány – vonalkötegek, x, függőleges, ferde vonalak.
Egyéb leletek:
hegyikristály leletek, Donar amulettek, harang, fibula, tömör nagyméretű pajzsoscsat, aranyozott ezüst, ezüst fülbevaló.
A vizsgálatok alapján helyi műhelyekben készültek, lehet, hogy kereskedtek is vele, mert a Kiszombor B temető, HMVH Kishomokkal és Szolnok-Szanda temetővel mutat hasonlóságot.
Kiszombor B 51. sír 53. 5. 108.
hány csontlapból áll, magának a merevítő bordának milyen az átmetszete, mindkét bordát meg kell nézni, fogak sűrűsége – 1 cmre hány fog jut – ezt is mindkét oldalon. Hány szegecs rögzíti, van-e rajta javítás, pótlás, széleken – milyen irányban csizsolták, díszítés, hossz, szélesség, bordák hossza, szélessége, csontlapok szélessége.
Ha rajzolunk kétoldalasról eleje, hátulja, oldalnézet, egyoldalasnál, felül, oldal, elöl, hátul.
5 téglalap alakú csontlemez+ 2 merevítő borda, merevítő bordák átmetszete ívelt. 4 vas szög rögzíti, közepén 8 db fog van 1 centiméteren, másik oldalán 5 db fog van 1 cm-en. egyik oldalán x-ek vannak a szélén, másik oldalon rácsminta díszíti. 10 cm hosszú, 5 cm széles. Az egyik merevítő borda hossza 8,5 cm, szélessége 1,7. Másik borda hossza 8,5 cm, szélessége, 1,6 cm a szélessége. A lemezek szélessége 2-2,5 cm. Ragasztott.
Vecsey Ádám csinált rekonstrukciót az egyik csontfésűről.
32. sír 53. 5. 65.
10,5 cm hosszú, 5 cm széles. Egyik oldalon 8, a másikon 7 a fogak sűrűsége, 6 csontlapból áll, négyzetes, háztető átmetszetű a merevítő borda. Merevítő borda hossza 8,4, szélessége 1 cm, a másik oldalon 8,3 cm hosszú és 1,5 cm széles. 4 szeg vasból. 1,6 cm a szélessége a csontlapoknak.
2010. november 24.
Gepida fegyverek
Kiszombor B, Hódmezővásárhely Kishomok, Szőreg Téglagyár
A Meroving fegyverzet ismerete nélkül nem lehet gepida fegyverzetről beszélni. Támadó és védő fegyverek. Támadó fegyverzeten belül: vágó, szúró, távolsági, ütő.
Szúró fegyverek részei: két részre osztaható a lándzahegy: penge, köpü. A penge szúrásra használható, a köpü a tartást szolgálja. Általában a penge alapján soroljuk be őket: fűzfa vagy levél alakúak. Köpü és penge aránya is fontos: köpü rövidebb, mint a penge, fordítva vagy azonosak. A Tisza-vidéki anyagban mindegyik variációra van példa. A köpü kialakítása alapján lehet zárt vagy nyitott. Rögzítésre még egy szeget be szoktak verni a köpübe. Átmetszetet is lehet vizsgálni: lencse átmetszetű a korai, a későbbi rombikus kialakítású. A köpü a Tisza-vidékén kerek az átmetszetű.
Fűzfa vagy nádlevél alakú penge: mindenesetben hosszabb a penge a köpütől, van nagyon sok lencse átmetszetű is. A penge és a köpü találkozásánál a gepidáknál van vállrész, az avar kor felé, viszont ilyet nem alakítanak ki.
Lángcsóva alakú penge – ezek hosszú példányok 30 cm fölött, Kishomokon 42 cm hosszúak. Bóna feltételezte, hogy a korabeli haditechnika fejlődésével jelennek meg és alkalmasak voltak a páncéling átszúrására.
A babérlevél formájúak közé sorolható, nagyon vékony a pengéje, párosával fordul elő, hajítódárda funkció.
Összhossz, pengehossz, köpühossz, köpü átmérő, legnagyobb, legkisebb, pengeleírás, pengeátmetszet, köpü átmetszet, egyéb jegyek
Vágófegyverek
Spathak
A markolat kiképzése, kialakítása fontos.
Markolat (10-15 cm), markolatgomb, pengető (derékszögű, tompaszögű), penge (gyakran vércsatorna szokott végigfutni, a penge kétélű, egymás mellett futnak végig az élek a hegyig, ami kicsit ívesen van kialakítva).
Spatha végein található szerelékek, a KM-ben egy különül el, a trapéz formájú markolatgom. Vagy rajnai készítmény, vagy bizáncból is származhat. Rákalapálták a végét, néha pedig még szeget is mertek oda. A fa tok egykét eleme néha hozzározsdásodik a kardhoz.
Koptatók U alakúak.
Sax
Egyélű rövid vágófegyver. Hossz és szélességi adatok alapján különítik el. Kurzsax (KM-ben ilyenek fordulnak elő 25 cm a penge hosszúsága, 3-3,5 a szélessége), Schmalsax, Langer Schmalsax, Langsax (Wernard féle besorolásban 47 cmnél indulnak, 60 valahány centi az összhosszuk.
Díszítés, felfüggesztés: U alakú koptatók és P alakú felfogatás. 50-60 cm közötti fegyverek a langsaxok, fő vágófegyverek.
A párhuzamos penge bizánci csatokkal kerül elő.
Eredet:
Nyílcsúcsok
Háromélű nyéltüske, kétélű köpüs, van egy vegyes típus, kétélű a penge, a rögzítése pedig nyéltüskés.
Egyszerű kétélűek, és háromélűek, szakállas nyílhegyek. Szolnok-Szanda 191. sír, A leletanyag nagy részét a háromélű példányok, utána a kétélű és végül a szakállas nyílhegyek adják.
Nyíltegez tartó kampók is szoktak előkerülni. Szolnok-Szandai temetőben lehetett mérni a fa elszíneződést, 72 cm hosszan.
Pajzs
A pajzsdudor pereme érintkezik a fa felülettel, itt szokták rögzíteni. Kishomok 7. sírt fogtuk meg. Félgömb alakú díszgomb, aranyozva van, ezzel rögzítették. A karima a perem és a tető között található ez általában egyenes, vagy dőlt, ívelt.
A tető, sapka, boltozat félgömb formájú és a kúpos
A Tisza-vidéki példányoknál gomb, pálcatag található, általában laposak, de van gombos kialakítás is.
A KM-ben az 5. század klasszikus példányai közé sorolható a horgosi típusú pajzsdudor, egyenes karika, folyamatosan csúcsosodó a pajzsdudor kupola része. Kúpos élben végződő vagy elkalapált végű. Gombot díszítették néhány esetben.
Ehhez hasonló a kúpos boltozatú, a karima erősen ívelt, gombba végződik a pajzsdudor.
A ritkább típus a Szőreg téglagyár 128, amit láttunk nem volt a pajzson – mellette ló került elő.
Sisak
Szentes-Bereghátról kerültek elő töredékek. Fém és bronzból készültek, arcvédő lemeznél díszítettség figyelhető meg, például halpikkely. A sisak pántjának díszítése is előfordul. Keresztábrázolások, halat tépkedő madarak például.
Páncél
Szentes – Beregháton került elő
Lemezpáncélra utaló nyom nincs ebből a korszakból.


