Személyiséglélektan

SZTE-JGYPK

Óvodapedagógia

Vizsgára/ZH-ra

FREUD

Sigmund Freud(1856-1939)

-    a legnagyobb pszichoanalitikus

-    eredetileg orvos volt

-    a hisztériával foglalkozott

-    személyiségszerkezetet alkotott

Hisztéria: Az 1800-as évek legnépszerűbb betegsége. Sok nő fordult orvoshoz akkoriban ezmiatt.

Freud zsidó törvények miatt nem tudta folytatni a vizsgálatokat a betegségekről, ezért kitalált egy olyan dolgot, ami érdekes és pénzt is keres vele.

Bauer:

-    Ő is foglalkozott a hisztériával, de ő nem vizsgálta meg a betegeket, csak beszélgetett velük (az életükről)

-    asszociációs módszeràFreud is alkalmazta

S. Freud:

- speciálisan kezelte a betegeit, lefektette őket egy kanapéra, mögéjük ült és arra kérte őket, hogy mondjanak bármit ami az eszükbe jutàasszociációs módszer

- elemezte a betegeket

- Freud 6 ember vizsgálatát/történeteit írta le

Freud-i személyiségszerkezet:

1.Id

2.Ego

3.Szuper ego

Id: Ősösztön, a személyiség energiatartaléka, főleg vágyként álmunkban jelenik meg.

Ego: Én, szabályozó rendszer. Szabályozza a szuper egot és az id-et. Az alkalmazkodást biztosítja a környezethez való hozzá állás.

Szuper ego: Felettes én, erkölcsi szabályok amelyeket mások alakítanak ki, főleg (elsőként) a szülők alakítják ki.

A késztetésnek van több fajtája:

- ösztönkésztetés

- erogén zónákba szexuális ösztönkésztetés

Van tárgya és célja, a szexuális késztetés esetében levezethető.

Libido: életenergiát jelent Freud szerint

Destruktív ösztön=halál ösztön: az ember visszahúzó erővel is rendelkezik, nem csak élni akar folytonàezt le kell küzdeni/vezetni sporttal, vagy amit szeretünk csinálni.

Szorongás: halálösztönből keletkezhet

-    Neurotikus szorongás

-    Ego-szorongás: ez szabályozza hogyan viselkedjünk, ez reális szorongás

-    Szuper ego-szorongás: morális szorongás, a múltbeli tapasztalat az alapja (attól félek, hogy az újra megismétlődik…)

Tudatfelosztás:

-    Tudatos (Pl.: mi a nevünk)

-    Tudattalan: nem lehet hozzáférni, az Id-hez, azaz az elfolytáshoz tartozik. Olyan mélyrehatóan elássuk a gondolatokat, hogy már nem tudjuk a felszínre hozni.

-    Tudat előttes: munkát eredményez, hogy felhozzuk (Pl.: álom)

Elhárító mechanizmusok:

-    Elfolytás: akkor van, ha félelmet, szorongást eredményező tárgy belép az életünkbe vagy ha szorongást eredményező esemény történik velünk

-    Reakcióképzés: akkor van, mikor gyűlöletet érzünk vki iránt és ezt nem merjük felvállalni, nem a gyűlöletet hanem a szeretetet jelenítem meg és azt túlzásba viszem, túlreagálom, megjátszom magam

-    Regresszió: alacsonyabb fejletségi szintre esünk vissza annak érdekében, hogy a középpontba kerüljünk (Pl.: családokban kistestvér születésekor a másik testvér szerep, provokálja magát, hogy rá figyeljenek, ne újszülött testvérére. Regresszió időseknél is megjelenhet, mikor elhagyja magát, ráhagyatkozik a többiekre, és az ápolók úgy bánnak vele mint egy gyerekkel, azaz kiszolgálják)

-    Fixáció: az amikor egy bizonyos fejlődési szinten maradunk (Pl.: szenvedélybetegeknél, függőségben lévő személyeknél jelenik meg)

Vágyálom: a leggyakoribb

-    Identifikáció: ez egy módszer, mellyel az ember átveszi egy másik személy tulajdonságait/sajátosságait és azokat a saját személyiségébe beépíti

Kamaszkorban a leggyakoribb (Pl.: amikor egy popsztár a példakép)

A legtöbb identifikáció tudattalan. Nem azonosul az ember mindentekintetben.

Pszichoszexuális fejlődés – ösztönfejlődés

1.Orális – száj /1 éves korig/

2.Anális – végbélnyíláshoz kapcsolódó /3 éves korig/

3.Fallikus – férfi nemiszerv /3-5 éves korig/

-    a gyermekben terjed vmi szexuális vágy, az apa rivális a fiúgyermek szemében (Freud szerint)àez félelemmé alakul át később, a gy. feszült leszàez később átalakul azonosulássá (az apával, utánozza az öltözködését, stb.

-    a lányok elektrokomplexusba szenvednek, az anyára féltékenyek, az apába szerelmesek

4.Látencia – nem működő /6-14 éves korig/

-    a feszültség eltűnik

-    ez a genitális korszak kezdeteàilyenkor indul meg a nemi érdeklődés

5.Genitális – nemiséghez kapcsolódó szakasz /14 éves kortól/

-    végigkíséri életünket

Nem mindenkinél működnek ezek a Freudi elméletek.

Kudarcorientált viselkedés: vagy túl magasra vagy túl alacsonyra teszem a mércét, nem reális cél.

Sikerorientált viselkedés: a képességeinek megfelelően teszi a mércét

Ősbizalom: jól működő kapcsolat

Libidoàmindenhol ez az energia jön vissza

JUNG

Carl Gustav Jung:

-    svájci orvos volt

-    édesapja református lelkész voltàvallási háttér otthonról (gyerekkorában látta Istent)

-    Emlékek, álmok, gondolatokàez a könyve, melyben leírja a találkozást

-    ájulási tünetei voltak

-    sokat olvasott

-    beteg emberekkel kezdett foglalkozni, az érdekelte, hogy a tudattalani dolgok, hogy befolyásolják az ember életét

-    Freud-dal kapcsolatba került, barátok voltak majd összevesztek

-    40 éven keresztül a saját páciensein dolgozott, miközben elméleteit dolgozta ki

-    szóasszociációs teszteket dolgozott ki (Pl.: székàmit mond a páciens erre a szóraàezzel a módszerrel jól lehet bűnözőket tesztelni, mert a reakcióidő nem túl hosszú, ha a bűnöző hazudni akar, meghosszabbodik az asszociációs idő)

-    nemzetközi pszichoanalizmus elnöke volt

-    1800-as 90’es évek során a zsidóorvosok kezdtek a pszichológiával foglalkozniàJung nem volt zsidó lelkészgyerekként

-    spirituális eredményekkel és a kúltúrközi különbségekkel foglalkozott

-    a földrajzi adottságok függvénye szte egy nép istenképe.

Istenalak, istenkultusz, a földrajzi tudományok eredménye.

Ahol tagadják az állattól való származást és felsőbb rendű az ember, ott az Isten egy

még magasabb rendű fennség.

Archetikusok: melyek különböző formában jelenhetnek meg, ezek a tudatalattban vannak és meghatározzák, hogy milyen ideáljaink lesznek

Jung a tudattalant 2 részre osztotta:

1.Személyes tudattalan: olyan komplexusok, melyek saját személyiséggel bírnak

2.Kollektív tudattalan: Olyan ősi elemeket tartalmaz, ami az egész emberi fajra jellemző. Kultúrák, tapasztalatok, archetikusak a részei, azaz berögzített, öröklött tartalmat öröklők.

Archetikus Pl.: az erő archetikusaàaz erő többféle formában is megjelenhet, pl.: állat, fény, öregedés, varázsló képében.

Misztikus Jungnak ez a „tudattalantos” felfogása.

Attól függően alakul a személyiségünk, amilyen archetikusok vannak jelen bennünk.

Ego – tudatos én

Senf – másik énünk, tudatos tudattalan, személyes tudattalan, kollektív tudattalanàezek egyesülésével a személyiség kiegyensúlyozottá válik

Persona – a külvilág hatására, elvárásaira kialakuló én rész

Jung szerinti ember típusok: 4 fajta típus, 4 fajta felfogásmód

1.Gondolkodó: racionálisan fogja fel a világot

2.Érző: azonos majdnem a gondolkodóval

3.Érzékelő: a tényekre hagyatkozik, nem hoz logikai döntéseket

4.Intuitív: olyan dolgokra érez rá, amik nem érzékelhetők

Jung szerint mind a 4 bennünk van, de az egyik erősebb a többinél.

GondolkodóßàÉrzékelő

ÉrzőßàIntuitív

Ha tudjuk, hogy vmelyikbe gyengék vagyunk, akkor tudatosan fejlesztenünk kell azt.

Anima: a férfi lelkében élő nő

Animusz: a nő lelkében élő férfi

Ezeket a tartalmakat a szüleinktől vesszük át, hogy milyen egy ideális nő, férfi.

Jung szerint amilyen kép él bennünk, olyan férfit fogunk választani.

Az anima és animusz az élet során nem változik, irányítja életünket.

Amilyen az ideálunk, annak a személyiségjelei néha felbukkannak bennünk.

Anima képek:

A női léleknek fejlődési vonala van:

1. Éva à Teremtés történet

2. Helena à Faust

3. Szűz Mária

4. Szaphientia

FREUD ÉS JUNG ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Álom:

Freudàaz álom vágybeteljesülés, a személyes vágyakat tárjuk fel

Jungàönszabályozó rendszer, tudatos, tudattalan tartalmak

Funkció (tudatos, tudattalan):

Freudàa tudattalan funkciója, hogy elraktározzon nem felvállalható eseményeket

Jungàképeket, szimbólumokat hozunk az őstörténetünkből

Vizsgált tárgy:

Freudàaz álmok az asszociációk

Jungàálmokat, asszociációkat és bizonyos őstartalmakat is vizsgál

Jung szerint vannak olyan emlékeink, melyekre emlékszünk, de nem tudjuk, hogy honnan erednek.

Emlékek, álmok, gondolatok (Jung könyve):

-    azt vizsgálta, hogy az ősi népeknek milyen archetikumai vannak

-    milyen szimbólumrendszer él az ember agyában és ha azokra rádöbbenünk könnyebb lesz-e az életünkàezzel is foglalkozik Jung ebben a könyvben.

Jung azt mondta, hogy az emberek egyfajta séma szerint gondolkodnak. Amilyenek a gondolataim, olyan a jövőm is.

Ha idegen szót akarunk megtanulni, akkor tudom gyorsabban megtanulni, ha csoportosítom pl.: anyag, téma szerint.

ADLER

Adler (1870-1937):

-    elméletalkotó

-    kisebbrendűségi érzésekkel foglalkozott

-    Adler és Freud jóban voltak, majd összevesztek

-    orvosi egyetemet végzett szemészként

-    születése után angol kort kapottàegyik testvére meg is halt ebben

-    kisebbrendűségi érzése volt a betegsége miatt is

-    járta a világot, előadásokat tartott

-    Bécsben élt

-    „Az ember nem rossz természeténél fogva, bármilyen hibái is legyenek azok az élettel kapcsolatos hibás elképzeléseinek eredményei, ezeket meg fogja változtatni, a múlt halott. Az ember szabad, hogy boldog tudjon lenni.”

-    zsidó hagyományú családból származottàédesapja felvette a katolikus hitet

-    5 testvére voltàtestvérkonfliktusokàkisebbrendűségi érzése volt testvérei miattàaz elméletrendszerét meghatározta ez

-    Skóciában halt meg

Individuál pszichológia (Adleri pszichológia): Az egyén sajátosságaira fókuszál, a célok meghatározzák az egyén életstílusátàAdler szerint ez nem így van, mert a tudatos folyamatok számítanak.

Kisebbrendűségi érzés elmélet: Az emberben mindig jelenlévő és meghatározó. Embernek lenni annyit jelent, hogy folyamatosan átélni a kisebbrendűségi érzést.

Fajtái:

1.Elkényeztetett gyerekàfelsőbbrendűnek éli meg magát

2.Testi fogyatékosság

3.Kisebbrendűség felnőttekkel szemben

4.Szülői elhanyagolás

Bowly: lelki érzetről beszél – az anya nem meri felvállalni azt az érzést, hogy valójában nem akarja a gyereket

Kinyilvánított elhanyagolásàa szülő pénzeli a gyereket, babysitter neveli

Kompenzáláskor túl jónak akarja nevelni a gyereket, a tökéletességre törekszik a szülőàfölényeskedős jellemzőket vehet fel a gyerek.

Adler mind a 4 dolgot normálisnak tartotta, mert ez vmilyen egyfajta hajtóerő, de az is előfordul, hogy túlkompenzál a gyerek.

Alapvetően pozitív, cél az önkiteljesedés megvalósítás.

Finalizmus: A természet és a társadalom mozgalmában egy eleve meghatározott céltudatosságot meghatározó idealista elmélet.

A dolgok azért történnek úgy ahogy történnek, mert egyfajta cél mozgatja ezt.

Minden embernek van célja, ami lehet tudatos és tudattalan.

Életstílus: Az ember végső célja a tökéletesség eléréseàaz egyén individualista módon valósítja meg.

Adler szerint az egyén napirendjéből ki lehet következtetni az életstílusát.

Vannak olyan személyiségek, akik az anyagiak miatt érzik magukat első v. felsőbbrendűnek.

Az életstílust befolyásolja:

1.A születési sorrend

2.A szülőkhöz való viszony – a szülők mit erősítenek meg bennünk

3.Kompenzáció – milyen mértékben kompenzált

Az életstílust tudatosan is lehet befolyásolni.

Az individum problémái: pályaválasztás, munkaválasztás, szerelem, szeretet kapcsolat

Az életstílusok fajtái/megkülönböztetése:

Uralkodó életstílus: az egyénnek nincs vagy nagyon kevés szociális érdeklődése vanàaz ilyen egyének hajlamosak a függőségekre

Kapó életstílus: (elfogadó)àa leggyakoribb. Az ember kiszolgáltatottan éli meg az életét.

Elkerülő életstílus: az ember nem vállalja fel a konfliktusokat, hanem elkerüli.

Társadalmilag hasznos típus: felvállalja a konfliktusokat és a társadalom közegével próbálja megoldani.

ERIC FLOH

Eric Floh (1900-1980):

-    filozófus volt

-    azt vizsgálta, hogy mi történik az egyénnel ha elveszti a természetes környezetét, közegét

-    „Úgy is lehet emberek között élnünk, hogy nem függünk tőlük.”àennek alapfeltétele, hogy az emberek tiszteljék egymást.

Akkor lehetünk csak igazán boldogok, ha betartjuk a szabályokat.

-    „Ha valaki képes szeretet alapú kapcsolatokra, akkor a váltás könnyebb.”àa szeretet a legfontosabb

-    A szeretet művészeteàezt a könyvet ő írta  „Azért élünk, hogy szeressünk.”

Szeretet alapja:

1.adni akarás

2.törődés

3.felelősség

4.tisztelet

5.ismeret /ismerni kell a másikat/

Azt mondja, hogy ahogy fejlődünk egyre máshogy jelenik meg a szeretet: kiskorúak csak fogadják a szeretet; a tizenévesek azért szeretnek, hogy őket is szeressék; a 14-16 évesek szeretnek akkor is, ha őt nem szereti.

EARN HORNEY

Earn Horney (1885 Hamburg-1952 New York):

-    A konfliktusoknak társadalmi feltétele, eredete van szerinteàa társadalmi hovatartozás befolyásolja az egyén lelki világát.

-    orvos volt

-    megalapította az amerikai pszichoanalitikus iskolát

-    49 évesen vándorolt ki Amerikába

-    Azt gondolta, hogy el kell utasítani a Freud-i pszichoanalízist, hogy rájöjjünk az életünk miértjeire.

-    Szerinte az anya-gyermek kapcsolatban romlódhatnak el a dolgokàez kihat az egyén életére. Ha az anya nem tudja szeretetét kifejezni gyereke iránt, pl.: ha nem ismeri fel a gyerek sírásán, hogy éhes v. csak fáj a hasaàa gyerek sokat sérülhet.

-    a nácizmusról sokat írt és az önimádatról; a nácizmusból fakad az önimádat, hogy a gyerek nem kapott elég szeretet

-    A terápiák közül szerinte a legfontosabb az idealizált én lebontása, a valósághoz kell közelíteni.

A gyerek személyiségfejlődése nagymértékben függ az anyától és a társadalomtól is. Szükségünk van a biztonságérzetreàmások szeressenek, fogadjanak el minket.

Szükségünk van a kielégülésekreàszexualitás, étkezés, stb.

Horney 10 pontba sorolja fel az ember szükségleteit:

1.A szeretet, tetszés szükséglete

2.Kell egy partner, aki átveszi rólunk a terheket

3.Az élet beszűkítésének neurotikus szükséglete

4.Neurotikus erővágy. Minden ember célja, hogy erősnek tűnjön.

5.Mások kizsákmányolásának a szükséglete

6.Tekintély szükséglete

7.Személyes csodálat szükséglete

8.Egyéni teljesítmény szükséglete

9.Önállóság és függetlenség szükséglete

10.              Megtámadhatatlanság, tökéletesség szükséglete

ERIC ERICSON

Eric Ericson:

-    1902-ben született, dán származású

-    festőművésznek készültàfilozófia, pszichológia felé fordult

-    mestere Anna Freud volt, Sigmund Freud lánya

-    1938-ban az USA-ba emigrált

-    „Mit jelent az identitás?” àezzel foglalkozott, ez foglalkoztatta

-    „Milyen kulturális befolyások hatnak ránk”àez is foglalkoztatta

Gyereknevelési hatásokàezek meghatározzák az ösztönfejlődést

Az agresszió bizonyos helyeken lehet előny, máshol hátrány.

-    Meghatározta, hogy milyen az ösztönfejlődés

-    1950-es évek: A gyermekkor és a társadalom c. könyveàbenne a társadalmi aspektust vizsgálja, leírja, hogy a társadalom is befolyásolja az egyén identitását.

-    2 féle identitás van: csoportidentitás és …

Kríziseken keresztül alakul ki az identitásàsegítik, hogy az ösztön átalakuljon

Ericson szakasz fejlődése:

0-2 éves korig: bizalom, bizalmatlanság  „Az vagyok amit adnak nekem.”

Bizalom: olyan komfortélmény, ami azt mondja, hogy biztonságban vagy

2-3 éves korig: az autonómia a szégyennel és a kétellyel szembeni krízis

Pl.: szobatisztaságà ha a szülő túl erőszakos ebben a témában, a gyereknek szorongása alakulhat ki

„Az vagyok amit el tudok érni, amit csinálni akarok.”

Patológiák:

1.Kényszeres állapot: a gyereknek nincs meg az a bizonyossága, hogy érvényesítse akaratátàszégyenérzethez vezet

2.Ha a szülő nem hisz a gyerekbenàakaratgyenge állapotba kerül a gyermek, később döntésképtelen lesz

3.Kezdeményezés vagy bűntudat /3-6 éves korig/ àcélokàképes-e a gyermek önállóan célokat kitűzni.

Ugyanebben az életkorban alakul ki a korkülönbség, nemiség tudat.

Ebben a korban kell még, hogy kialakuljon a társas szabályzati minták és a vágyfejlődés. Fontos, hogy a vágyak valódiak legyenek. A gyerek fantáziatudata realisztikus legyen.

Keveredik a valóság a vágyálommal. Fontos, hogy a vágyálmok megvalósíthatóak legyenekàezért lesz sikertudat.

4.Teljesítmény a csökkent értelműséggel szemben krízis /6-13 éves korig/

„Az vagyok amit megtanulok.”

Lappangási időszak szexuális szempontból ez a szakasz.

5.Identitás a szerepdifúzióval szemben /14 éves kortól/

A gyerek viszonyítási rendszere megváltozik, az a fontos neki, hogy a kortárscsoport hogyan jelez vissza.

Azonosulásra törekvés keresés /14-18 éves korig/

Azonosulási törekvésàbelebújni egy ideál bőrébe, utánzáson alapul

Legyen a gyermekben erős érzelem, hogy tartozik valahova.

Pozitív lezárásàakkor a következő szakaszba lép

6.Intimitás (izoláció) megtalálásának időszaka /18-25 éves korig/

A végleges pár megtalálása a cél, a belső érettség a befolyásoló.

Izolációàha nem sikerül párt találni, akkor az egyén kiszorítottnak érzi magát. Ilyenkor pl.: bekerülhet egy olyan közösségbe, ahol vannak szabályok, ilyenkor válhatnak szekták tagjaivá fiatalok.

Fontos, hogy ilyenkor az ember hogyan gondolkodik magáról.

Belső kontroll: csinálok vmit, hogy jobban érezzem magam

Külső kontroll: azt gondolom, hogy nem vagyok szerethető ember, kitaszítottnak érzi magát

Az érzelmi állapotomért én vagyok a felelős.

Intimitásàaz a képesség, hogy intim helyzetbe tudok-e kerülni a társaimmal

7.Alkotóképesség a stagnálással szemben /felnőttkor, 50 éves kor végéig/

Az egészséges személyiség képes önmagának örömet okozni.

8.Inter(g)nitás a kétségbeeséssel szemben /öregkor, 60 év után/

A világgal való elszámolás időszaka ez.

Elfogadja-e az ember az élet múlandóságát az egyén.

Aki úgy érzi, hogy nincs rendben a múltja, nem várja a halált, sőt fél attól.

Patológiás: egészséggel szembeni

Halálfélelemmel való szembenézés, életuntság érzése, öngyilkosság érzet.

BANDURA

Bandura:

-    Az egyének változatossága, különbségeàezzel foglalkozott

Minden egyén más, nem lehet általánosítani.

-    Az ingerválasz elméletre fókuszált: a gyermek attól függően tanul meg vmit, hogy megerősítik vagy büntetik viselkedését.

(Skinner , Thondike: az egyén tudatosan is képes felfedezni dolgokatàoperáns kondícionálás , pl.: macskás kísérlet)

-    behavierista (viselkedéstannal foglalkozó) pszichológus volt

-    hitt abban, hogy a gyerek személyiségfejlődése így fejlődikàamit jutalmaz a szülő, az beépül a személyiségbe, viselkedésbe is

-    biológiai érési feladatokat hangsúlyozza

-    a szociális kondicionálás tanulás a legfontosabb Bandura szerint

Szociális tanulás elmélet:

-    megerősítés az alapja (funkciója)

-    ok-okozati tényezőket figyeli a gyerek

-    a viselkedéssel együtt utánzás, érzelmi pályák is jelen vannak

-    a gyerek magához közel hozza a vágyott személytàutánozza

-    limbikus rendszer

-    a gyermek átél érzelmi állapotokat

A gyerekeknek van kognitív térképük, hogy eligazodjanak.

A megerősítés körülményei motiváló hatással bírnak.

Modell követésàkiemelkedő szerepet jelent a mindennapi tanulás során.

Kompetencia modellkövetésàúj válaszformák kialakulását is segíti

Megfigyeléses tanulás elemzése a szociális tanulás elméletrendszerében:

1.Figyelmi folyamatok

2.Megőrzési folyamatok

3.Mozgásos-reprodukciós folyamatok

4.Megerősítés-motivációs folyamatok

1.Jó megfigyelő készség kialakításaàa gyereknek szüksége van, hogy kialakuljon egyfajta megfigyelési képességeàfejleszthető

2.Emlékek szerepe: képzeletbeli és reprezentációs reprodukcióàfejleszthető

3.Tényleg arra törekszünk, hogy a másik viselkedését utánozzuk-e?

A viselkedési elemek összefüggésben vannak az érzelmi elemekkel.

4.Csak akkor valósulnak meg, ha a környezet nem akadályozza ezt, ha pozitív megerősítést kapnak.

Megerősítés a megfigyeléses tanulásban:

3 fajta megerősítés történhet:

1. Mások általi

2. Mi magunk erősítjük meg – önmegerősítés

3. Vikariáló megerősítés: folyamatosan úgy alakítjuk a viselkedést, hogy az megerősítő legyen

Érzelmi fejlődés:

Izgalomkeltő szerepekàegyéniségtől függ, hogy mennyire keressük az új élményeket és izgalmakat.

A szülőktől is függ, hogy mit erősítettek meg a gyerekben.

Kognitív fejlődés/ellenőrzés és emocionális öngerjesztés:

Általában gondolatban (inkább mint közvetlen) keltünk fel izgalmi állapotokat.

Tudattalanul gerjesztünk magunkban a magasabb aktivitációs állapotot.

Ezt tudatosan is csinálhatjuk.

Emocionális válaszkészség kondícionálása:

Pl.: ha feketék között nevelkedünk, Boston külvárosába, mi is utálni fogjuk a fehéreket, mert a környezetünkben is feszültség van.

A viselkedés az érzelmi állapottal is összefüggésben van.

CARL ROGERS

Carl Rogers:

-    a legfontosabb, hogy mit hisz az ember, a tudat irányítása a meghatározó

-    egzisztencializmus (létezés) filozófiájaàa létünkért mi magunk vagyunk felelősek

-    Ferenczi Sándor: a kliens-terapeuta kapcsolat nem alárendelt kapcsolat

-    Rogers nem páciensről, hanem kliensről beszél

-    Fontos a Rogersi pszichológiában Jung elmélete – érző, érzékelő, intuitívàRogers szerint az intuitív oldalt kell erősíteni

Terápiás attitűd: milyen alaptörvények kell, hogy meghatározzák a kliens kapcsolatot

1.Pozitív elfogadás: milyen távolságra van az én ideálàcsaládi szocializálástól függ

A feltétel nélküli pozitív elfogadás az orvos-kliens kapcsolatban nagyon fontos.

2. Empátia: megtanul a gyerek viselkedési mintákat

Ha tudjuk, hogy az egyes viselkedési normákhoz milyen érzelmi állapot párosul, tudjuk kezelni az érzelmi helyzetet.

3. Kongniencia (kongniens=hiteles) egybevágó, belső és külső kifejezőeszközök ugyanazt az érzelmi állapotot fejezik ki?

Attitűd: érzés, gondolkodás, viselkedésàha ez a 3 azonos, akkor jól érzem magam

Rogers szerint az ember engedi a saját érzéseit a felszínre hozni a terapeuta-páciens kapcsolatbanàez a lényege ennek a terápiának

A folyamatban a kérdezés, jutalazás nagyon fontos.

A terápián a terapeuta is elmondhatja az érzéseit, kapcsolatait.

4. Intuíció: belső magunk helyet talál a világ mindenségében

Kongnál: a belső dolgok a külsővel együtt jelennek megàtehát kialakul bennünk egy olyan képesség, ami reprezentálja a jövőnket.

Meg kell tanulnunk jól reprezentálni a környezet lehetséges reakcióit.

Intuíció Pl.: érzem, hogy megtörténik vmi…àamikor a tűzoltó azt mondja a kollégáinak, hogy menjenek ki a házból és 2 perc múlva felrobban a ház.

MASLOW

Maslow:

-    Rogers barátja volt

-    Zsidó családból származott

-    Pszichológus

-    Pszichoanalitikus iskolába járt

-    Gyakorlati ember volt, nem elméletalkotó

-    Maslow és Rogers megteremtette a pszichológia 4 irányzatát:

1.Pszichoanalitikus irányzatàértelmi módon kell megoldani

2.Behavieristaàválaszreakciókat kell megváltoztatni

3.Kognitívàbeláttatni próbálják a tévképzeleteket

4.Humanisztikusàjó kapcsolatban kell, hogy legyen az orvos a páciensselà,Rogers és Maslow ezt képviseli

-    anyja skizofrén volt

-    jelentősen eltért a Rogers-i pszichológiától

Személyiség terápia:

1.Érdeklődés: az élményeket átélő embert vizsgálja

2.A pszichológus feladata ezeknek az élményeknek a feltárása.

3.Az emberi választás a legfontosabb kérdés. Pl.: hol éljek

(döntési fákàMaslow szimbóluma: az életünk olyan mint egy fa, a törzs a szüleink)

4.Emberi méltóság: az embert mindig tisztelettel kell figyelni, követni

5.Velünk született jóság: az ember eredendően jó

Maslow terápiás eljárása: nem létezik betegség, problémái mindenkinek vannak.

-    A fejlődés velünk született, de vannak akadályok amiket el kell hárítani.

-    A terapeuta arra való, hogy az egyén realitásérzékét növelje.

-    Nyílt rendszer: a személyiség nyílt rendszeràhomeofázis állapota

-    Önaktivitáció: velünk született pozitív szemlélet. Mindenkinek egyedi, de az egész fajra jellemző.

-    Értékválasztás: ez embernek van egyfajta kompetencia igényeàez szabályozza az értékválasztásàmilyen értékkel azonosulokàidentifikáció

Pozitív szemlélet gátlása betegséghez vezetàcsökken az immunrendszer hatékonysága, magasabb a stresszhormonszintàantioxidás szint: ha alacsony akkor lehet növelni

Maslow-i nyelvrendszer:

-    degradáló magatartás kerülése

-    Aktualitás

-    Potencialitát

-    Alacsonyabb és magasabb rendű folyamatok befolyásolják a viselkedést

Maslow-i piramis: szükségletek hierarchiája

Transzperszonális igény

Önmegvalósítás szükséglet

Esztétikai szükséglet

Tudás

Mások általi elfogadás, tisztelet szükséglet

Vkihez tartozás, szeretet szükséglet

Biztonság szükséglet

Biológiai szükséglet: evés, alvás

Cimkék: JGYPK, Óvodapedagógia, SZTE