Köztes-Európa 1919-1993
Néhány tétel, amit én is úgy kaptam emailben
(Köszönet a szerzőjének 
)
2. tétel: A köztes-európai ütközőzóna, és a békés német expanzió
Vázlat:
1. Versailles és Köztes-Európa
- a. kisebbségi kérdés
- b. Puffer-zóna
2. A revíziós nagyhatalmak
- a. Németország
- b. Szovjet-Oroszország
3. A német expanzió kérdési
4. Csehszlovákia felosztása
1/a: A versailles-I béke Þnemzetállami rendezés, mely által módosult a kisebbségi probléma. CsökkentÞ megszűnt a Habsburg Birodalom.
Arányok:
| NYE | KÖZTES-E | KE | |
| KISEBBSÉG % | 28 | 53%Þ33M
95%-a 4 államban: LO, CSEHSZL, JUG, ROM 28MÞfele az eu-I lakosságnak |
19 |
| ÖSSZLAKOSSÁG % | 13 | 28 | 11 |
Nemzetközi jogi státusza: 3/5 részüknek van, a maradéknak nincsÞ nomadizálóknak pl: szlovák, horvát-szlovén nemzet. Az elismertek közül se mindenkinek van népszövetségi védelmét.
Az első vh előtt, a II. vh után sem volt ennyire alapos kisebbségvédelem (fentiek ellenére)Þ ok: nem belügynek tekintették, hanem nemzetközi ügynek.
Védelmek:
¨ Garanciális szerződések
- vesztesek felé, a békeszerződésben van (I. Cikk a Népszövetség alapokmánya)
- a győztesek felé kiegészítés
- nagyhatalmak nem kötöttek ilyet – mentesültek (No is)
Lengyelország: a német béke napján: 1919. Június 28.
Csehszlovákia: az osztrák béke napján: 1919.szeptember 10
Románia: 1919.december 9.
A Népszövetség adta az alapvédelmet.
Volt EU-i kisebbségek konferenciája (önálló kezd.) Þ a nemzeti, nemzetiségi kérdést nem sikerült megoldani: demokratizmus Û nemzeti problémák, liberalizmus Û nacionalizmus Þ alapja a II vh kirobbanásának.
1/b: Puffer-zóna
Versailles előtt: birodalmi területek: OMM, NO, Oo.
Versailles után: kisállami ütközőzónaÞ új típusú rész: kettős egészségügyi övezet (mindkét revíziós nagyhatalmat akarja elszigetelni, FRO szervezi, NO ellenes)
3 szövetség:
- Balti-antant: 1934-re kristályosodik ki: (FINNO, ÉO, LETTO, LO)
- lokális funkció: LITV sakkban tartása, ok: elégedetlen a versaillesi szerződéssel Þ fővárosát (Bilnau) LO annektálja 1920-ban® LITV hadat üzen LO-nak
- Kis antant: 1933-ra kristályosodik ki: (ROM, CSEHSZL, JUG)
- Eu-I funkció: NO, Oo sakkban tartása
- Lokális funkció: MO sakkban tartása
- Balkáni antant: 1934-re. (ROM, JUG, Göo, Töo)
- lokális funkció: BULG sakkban tartása
+ külön kétoldalú szerződés FRO-val: LO, 1921; CSEHSZL,1929; ROM, 1926; JUG, 1927.
A nagyhatalmak politikája, a revíziós nagyhatalmak részére változik.
A versaillesi rendezés nem képes megoldást adni, a Népszöv csődöt mondott.Þ két állama hadban áll, abesszin válság (1935. OL elfoglalja),
- a kisállamok nem bíznak a Népsz védelmében. Þ kiutat keresnek: LO megnemtámadási szerz-t köt NO –val 1935. Január 26.( alap: 1925-ös locarnoi szerződés: csak NO nyugati határait biztosítja.) Oo-gal: 1932. Július 25.
2/a NO ’30-as évek közepén:
ekkorra: a nemzetközi politika kezdeményezője lett.
Mozgatója: a versaillesi rendezés Þ a kormánypolitikába, alkotmányos parlamenti folyamat révén kerül: a náci párt hatalomra kerülése révén (1933 január)
Programja:
1) versailles kötöttségeinek lerázása
2) A német etnikai területek egyesítése
3) Élettér biztosítás: Oo rovására Þ ukrajnai jó mg-I területek, nyersanyaglelő helyek
1934-re megszilárdul a hatalmuk Þ a győztes-vesztes hatalmak lavíroznak: 1934. 4hatalmi szerződés ÞANG, FRO, NO Olo: DE KUDARC!
OK: NO le akarja rázni a nemzetközi korlátokat Þ kilép a NÉPSZÖV-ből 1933.
Hozzájárul: a győztesek körében békétlenség uralkodik, a kemény versaillesi békék miatt Þ részleges igény kielégítést akarnak, a BÉKE ÉRDEKÉBEN. ® brit-német flottaegyezmény: 1935. Június 18. (100:35 arányban rögzíti)
2/b: Szovjetoo.
Ingadozó nagyhatalom: 1939-ben indul a revízió.
Radikális külpolitikai irányváltás.
EDDIG: reagáló volt, OK: elszigeteltség.
MOST: aktív,
OK: 1. SZOVJETOo megerősödése ® 5 éves terve szintre hozza a nehéziparát, 2. Félelem a náci hatalomtól.
Lényege: alapelve eddig az egyéni biztonság elve: bárkivel, bárki ellen alkalmi szövetség a saját védelme érdekében Þ nem tartós. MOST: kollektív védelem, amit az SZKP XX. kongresszusa hirdet meg 1934-ben: „tartós szövetség az expanzív NO-val szemben” Þ szovjet-francia-angol szövetség
Lépések:
1) Felveszik a NÉPSZÖV-be 1934 szeptemberében
2) Szovjet-francia szerződés 1935. Május 02. (barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés Þ NO számára ez kétfrontos háború lehetősége
- szovjet külpolitika vezetője: Libidov
- + KOMINTERN mozgalma (7 kongresszus) Þ elfogadja a népfront politikáját: összefogni minden politikai irányzattal a nácizmus ellen. DE: kölcsönös bizalmatlanság gondot jelent.
A; a SZOVJETOo szerint FRO és ANG célja NO és SZOVJETOo összeugrasztása, vagyis Hitler keletre tolása
B; FRO, ANG szerint a SZOVJETOo célja NO összeugrasztása ANG-val és FRO-val
- A kollektív biztonság elvét elfogadja a SZOVJETOo, de a németek felé közeledés is jelen van:
- pl: 1922. Vapaloi szerz.; 1926. NO-SZOVJETOo semlegességi szerződése; 1931. az előbbi megerősítése
3. A német expanzió
1935-36-ban indul meg, a lépcsős pártprogram részeként:
- A fegyverzet korlátozását felmondja 1935 március 16.Þ bevezeti az általános hadkötelezettséget, 4 éves fegyverkezési program (’36 szeptember).
- első területgyarapodás: SAAR-vidék megszerzése: FOLYAMATA: népszavazás 1935 január 13. Þ 3 választási lehetőség: 1. Fenntartani a NÉPSZÖV ellenőrzését 9%
2. FRO-hoz csatolják: 0,1%
3. NO-hoz csatolják: 91%
Ez még versailles szellemében megy végbe (15 évig NÉPSZÖV fennhatósága, utána népszavazás a hovatartozásról)
NO területe ’35 előtt: 469 000 km2, 68,5M fő. Saar vidékkel: +2000 km2 és 843 000 fő.
1925 locarnoi szerződés felmondása (ny-I határok garantálása) 1936 május 7.
- remilitarizálja a Rajna-vidéket 1936 május 9. (versailles: 50 km-es katonátlan terület a Rajna bal partján) Þ figyelmeztetés Köztes-Európa kis államai számára, mert ANG, FRO nem lép semmit.
- 2. A német etnikai területek egységesítése
- Ausztria annektálása 1938 március 12-13. Előzménye: a német-római birodalom egysége Þ nagy NO. Az I vh során Ausztria az önkéntes anschluss mellett dönt, amit NO elfogad, és bekerül az alkotmányba. Ezt megvétózza az ANTANT. Első lépésként 1932-33-ban közös vámszövetség igényével lépnek fel, amit a HÁGAI bíróság elutasít. Az OK: AU-ban megerősödött a jobb oldal Þ népszavazást írnak ki, de NO aznap bevonul, és békésen megszállja AU-t. EZT szentesíti majd a népszavazás (manipulált)Þ99,3% igennel szavaz.
A terület növekedés: + 84 000 km2, 6,65M fő.
(’38-ban LITV visszavonja LO elleni hadüzenetét)
- Müncheni szerződés 1938 szeptember 29.
- Szudéta-vidék + 29 000km2, 3,4M fő
- Csonka CSEHSZL + 49 000 km2, 7,38M fő (cseh-morva prot. ’39. március 16)
- Memel-vidék (203/a TK) + 3000 km2, 155 000 fő Þversailles előtt: Kelet-Po része (Memel folyó é-i része) a városlakók németek (a fővárosban 99%), vidéken litvánok. Versailles után: népszövetségi fennhatóság, majd népszavazás. Þ GDANSK-i megoldást akar, de elutasítják. Majd: LITV annektálja 1923-ban, amikor Eu a Ruhr-válsággal van elfoglalva ® a NÉPSZÖV elfogadja, de LITV felfüggeszti a megadott autonómiát. Itt is megerősödik a náci párt, és NO visszakéri 1939 március 22. És LITV enged, mert a nagyhatalmak nem segítenek. (amit NO nem tud visszaszerezni az LO-nál marad.)
Az összgyarapodás: 167 000 km2 18M fő Þ NO: 636 000 km2 86,53M fő
Hitler ekkor azt mondja, hogy nem akar több területi gyarapodást.
Þ 1939. március: radikális fordulat a külpolitikában (nemzetközi)
A. NO elkezdi a LO elleni támadás előkészítését Þ közvetlen ürügy: Danzig-I kérdés (200/a TK): LÉPÉSEK: 1. felmondja a LO-NO megnemtámadási szerz-t
2. felmondja a brit-német flottaegyezményt
- létrejön az olasz-német acélpaktum Þ támadószövetség 1939 május 22. (DÁN, ÉSZTO,LETTO, SZOVJETOo Þ megnemtámadási szerz)
B. FRO és ANG feladja a megbékéltetés politikáját Þ kollektív biztonsági politikára lehetőség a SZOVJETOo-gal is! Garantálják 5 államnak a határokat: BELG, GÖO (Abesszina megtámadása után), TÖO, LO, ROM. De: segítséget ROM, LO-nak nem tudnak segítséget nyújtani, mert erre a SZOVJETOo képes, de LO elutasítja.
C. SZOVJETOo feladja a kollektív biztonság politikáját Þ müncheni egy Þ CSEHSZL felbontása után látja, hogy FRO, ANG-tól nem lehet segítséget várni. Vissza kell térni az egyéni biztonsági politikához. SZKP 18. Kongresszusa (1939 március). Új külpolitikai miniszter: Molotov.
4. Csehszlovákia felosztása
Előzmények: szudéta-német probléma Þ cseh-morva medence körüli hegység belső része (cseh-morva med, Szudéta-hg. Érchg)
- kb: 3M német (összlakosság: 28%-a), 1 tömbben, a határ mentén.
Kultúrahordozó volt, de versailles után kisebbségbe került. Þ Lázadnak, AU-hoz akarnak csatlakozni, de ezt az Antant elutasítja.
A csehszlovák elnöktől (MASARYK) ígéretet kapnak, hogy 3. államalkotó nemzet lesznek, de nem teljesül. (nem lesznek kisebbségi jogaik, de lehetnek pártjaik, és azonos elbírálás alá esnek) A német párt követelőzőbbé válik, s Hitler támogatja. Népszavazást akarnak, Prága elutasítja, mert úgy gondolja, hogy például szolgálna a többi etnikum számára, így helyette svájci példát hoz: etnikai kantonizálás.
Segítséget csak az oroszok tudnának adni, de a csehek sem igénylik.
- 1938 müncheni szerz: megcsonkítja CSEHSZL-t.
NO Þ * Szudéta vidék
MO, LO-val számlarendezés
OLO közvetít Þ 4 hatalmi döntésbíráskodás (nincs ott SZU, és CSEHSZL sem)
- I. bécsi döntés (kiegészítő) 1938 november 2.
Ez etnikai rendezés, melynek alapja az önrendelkezés elve:
Szudéta-vidéket annektálja NO
Teschen-Szilézia LO-é (lengyel etnikai többség)
Szlovákia több magyarlakta területét MO annektálja: DNY Kárpátalja, Dél-Szlovákia
Pozsonyligetfalu NO-é
Következmény: CSEHSZL államfője lemond (BENES; EMIL HÁCHA). Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kap. Új CSEHSZL: CSEH-SZLOVÁKIA. ’39 márciusáig, mert a csehek és szlovákok között ellentét van.
’39. Március 9 felfüggesztik Szlovákia autonómiáját,
március 14-én MO annektálja a maradék Kárpátalját.
Csehországba bevonul a német hadsereg Þ cseh-német szerz: ’39. Márc 14. Þ a maradék Cseho. NO területe: CSEH-MORVA PROTEKTORÁTUS.
3. tétel: Köztes-Európa német – Szovjetorosz felosztása i. (1939-1941)
Európa felosztása a két expanzív hatalom által. CÉL: Versailles revíziója. 1939. SZU revíziójának a kezdete.
Vázlat:
1) Az érdekszféra elhatárolás
2) A végrehajtás
3) Az eredmény
1. Az érdekszférák elhatárolása
- MOLOTOV-RIBBENTROP PAKTUM
szovjet-német megnemtámadási szerződés 1939.augusztus 23. + titkos jegyzőkönyv: Eu újrafelosztása.
Ez tette nyilvánvalóvá a háborút. (furcsa helyzet: nácizmus + kommunizmus szerződése)
SZU: később a szerződés időnyerés volt, ezért nem készült fel a háborúra, s a titkos szerződést a ’80-as évek végéig tagadta, ’89-ben nyilvánítja semmissé.
A határvonal:
1. ÉNY-BALTIKUM Þ FINNO, ÉSZTO, LETTO.: orosz érdekszféra, LITV: NO –I terület (benne van a kongresszusi LO ® Szuvalki kormányzóságnak É-I része LITV-é, D-I része LENGYo-é lett a két vh között)
2. NY-KE ÞLITV é-I határa LO esetében: Narew, Visztula, Szan folyók. A Byalisztoki körzet a SZU-é, Galícia NY-I határa NO, K-I határa SZU.
3. BALKÁN: Besszarábia csak a SZU-é (ROM megcsonkítása Þ a ny-I hatalmak által garantált o-k csonkulnak)
1914-hez képest LITV: SZU-éÞ most: NO-é; a kongr-I LO: SZU-é Þ most: NO –é. GALÍCIA: OMM-é,Þ most SZU/NO-é. A probléma, a maradék
LO-ból ütközőállamot kellene létrehozni, nem döntenek, hanem elodázzák a kérdést.
2. A végrehajtás
Régóta készültek erre a hatalmak. NO április 3-án aláírta a támadást.
4 lépésben:
1) Lengyel háború 1939 szeptember 1-28 (közös akció SZU-val) Þeredménye LO harmadik felosztása
2) A skandináv hadjárat 1939. november 30 – 1940 június 9. A két nagyhatalom párhuzamos akciója: SZU megcsonkítja FINNO-t, NO megszerzi DÁN-t, NORV-t.
3) FRO elleni hadjárat 1940 május 10-június 22. Ez NO akciója, de a SZU is kihasználja, mert annektálj a BALTI-államokat július 14-17 között, + megszerzi Besszarábiát 1940 június 26-án, + Bukovina é-i részét is (ez nem volt a cári Oo része) A versaillesi nagyhatalom összeomlik, az eredmény: FRO NO-é, BENELUX államok NO-é.
4) BALKÁNI hadjárat 1941 április 6- április 24. NO akciója, már vetélkedés szintjén történik, és meg is szerzi a Balkánt
3. Az eredmény
- NO végrehajtotta Versailles revízióját, visszaszerezte az 1914-es német császárság elvesztett területeit
+ újak: AU, CSEHO, KONGR-I NO, NY-GALÍCIA Þ ’41 tavasza: Nagy-NO. 826 000km2 , 108M fő. (2 év alatt szerzett: 191 000 km2 , 22 M fő).
A SZU és ANG van még talpon.
- SZU részleges revízió: FINNO nem teljesen, a KOGR-I LO sem teljesen.
DE van: K-GALÍCIA, É-BUKOVINA Þ 2 év alatt szerzett 453 000 km2, 22 M fő.
- VERSAILLES: 12 független nemzetállam Þ radikális átrendezés.
® 4 pillérállama: LO: eltűnik, CSEHSZL: csak SZLOVÁKIA,
ROMÁNIA csökken, JUGOSZLÁVIA csak: HORVo, SZERBIA.
- NO tervezi a SZU elleni hadjáratot. DE: új szerződést helyez kilátásba
1940 október 13-án érkezik a német KM levele: javaslat egy négyhatalmi szerződésre
(előtte: 1940 szeptember 27. Tengelyhatalmi szerz, ezt Sztálin sérelmezi, hogy a SZU beleegyezése nélkül írták alá)
A CÉL: a SZU csatlakozása ehhez, világméretű érdekszféra felosztás Þ A BRIT BIRODALOM felosztása
Válasz: Molotov Berlinbe utazik 1940 november 12-14 tárgyalás.
®a német ajánlat: 1. SZU csatlakozik
2. világméretű érdekszféra felosztás
3. tengerszorosok kérdése Þ a SZU szabadon kijuthatna a FÖLDK-I tengerre, de senki nem hajózhatna be a FEKETE-tengerre (FRO, BRIT)
®SZU feltételei: 1. FINNO-ból a németek kivonása
2. orosz érdekeket biztosítsák a szorosokban: a, támaszpontot
Oo-nak, b, BULG kössön kölcsönös segítségnyújtási szerződést
3. másik 3 (JAP, OLO, NO)ismerje el, hogy terjeszkedési irány az Indiai-óceán
4. É-SZAHALIN SZU érdekszférája
Þ nincs német válasz: Barbarossza terv aláírása by: Hitler.
4. TÉTEL: KÖZTES-EURÓPA NÉMET-SZOVJETOROSZ FELOSZTÁSA II. (1939-1941)
VÁZLAT:
1) LO felosztása
2) FINNO megcsonkítása
3) JUGOSZLÁVIA felosztása
- 1. LO Þ lengyel-háború
A; OK: DANZIG hovatartozása. A náci NO megpróbálja békésen visszaszerezni Þ DANZIG-I ULTIMÁTUM 1939.március 21. : A homogén német város legyen NO-é, s legyen területi összeköttetése is NO –gal. LO elutasítja ezt (ANG, FR határgarancia)
B; NO támad: 1939 szeptember 1.
ÉNY: POMERÁNIA
DNY: SZILÉZIA felől támadtak.
D: SZLOVÁKIA
LITV-t is be akarta vonni, de ők nem harcolnak
Þ német támadás: hadüzenet ANG, FRO –nak 1939 szeptember 3.
LO összeomlik Þ ANG, FRO szerint nem elemi államérdek LO megsegítése.
C; a németek összeroppantják a lengyel védelmet. 1939 szeptember 17. LO összeomlik.
- katonai összeomlás (KUTNO, MOLDVIN, VARSÓ)
- LO kormánya és katonai vezetői elmenekülnek (ROM-ba)
- LO soha nem kapitulál
D; a SZU támad 1, OK: A; megszűnt az államiság Þ ez biztonsági probl, SZU számára
B; az ukrán és belorusz kisebbségek védelme
2. TÉNYLEGES OK:
A; SZU arra várt, hogy a ny-i határokon harc lesz, legyengítik egymást, s a végső győztes ő lesz.
B, a német csapatok átlépték a Molotov-Ribbentrop paktumot
C, a németek megállnak-e a SZU-LO határon
Þ É: VILNIUS felöl támadnak.
D: PRIPJATY
Az utóvédharcok, s a főváros elfoglalása csak szimbolikus.
E; VESZTESÉGEK: LO: 200 000 fő meghalt
600 000 fő német fogságba
250 000 fő orosz fogságba esett (15 000 főtiszt kivégzése Katin mellett, ’40 májusábanÞ „katini ügy”: elfoglalják a németek az oroszok elleni támadás során, ’43-ban kiderült a mészárlás, és a SZU a németekre fogja. ’92-ben kért bocsánatot). Az érv nincsenek hadifoglyok, mert nincs hadüzenet, az elfogottak a SZU területén tartózkodtak.
NO: 48 000 fő
SZU: 30 000 fő
Þ felosztják LO-t: Moszkva ’ 39 szeptember 28. Határ és barátsági szerződés (II MOL-RIBB PAKT)
F; NO-hoz kerül: Visztula-NY-I Bug folyó köze (1 ½ lengy vajdaság)
Új határ: etnikai határ 1919 Curson-vonal (kivéve: Byalistoki körzet)
SZU-hoz kerül: LITV (NO beleegyezett a BALTI-államok annektálásába)
A maradék LO állam kérdése függőben maradt:
® ’39 október 6. Hitler utolsó békebeszéde: kis lengyel ütközőállam, de ezt a SZU elutasítja. 205/b TK:
LO: 389 000 km2 Þ SZU: 207 000 km2 – LITV: 7000km2
- SZOVJETUKR: 88 000 km2 szovj-bel: 102 000km2 (mindkettőnél népszavazás döntött az egyesülésről)
Þ NO: 188 000 km2 – birodalomhoz 92 000 km2 (német etnikum)
-b-on belüli autonóm t: 96000
(Lengy. Főkorm szh: Krakkó)
Ide telepítik a lengyel zsidókat (L. főkormányzóság ) 1941-től: az összes lengyel terület NO-é:
- Byalisztoky körzetet annektálja.
- Galícia a főkorm –é
Belorusz, Ukrajna sajátos közig-t kap.
G; A lengyel kormányt ROM-ba internálják.
Párizsban, és Londonban ül össze az emigráns kormány. Ellenzéki pártokból, az elnök, Vladislav Sikorski tábornok (NO, SZU ellenes kormány).
Amikor a németek megtámadják a SZU-t, felveszik a SZU-val a kapcsolatot. Függőben maradnak az alapvető kérdések.
1943. Április 25-én szakít vele az emigráns kormány.
A SZU egyenként köt szerződést a kis államokkal. (lsd: Csehszl-val ’43 dec)
2. Finnország megcsonkítása
a. SZU ultimátum szerinti szerződést javasol a BALTI –államokkal. CÉL: csapatok állomásoztatása.
- ÉSZTO: 1938 szeptember 28 ® SZU csapatok is bevonulnak
- LETTO: 1939 október 5. ® ide is
- LITV: 1939 október 10. ®itt a byalisztoki körzetbe vonulnak be.
FINNO nem akarja a szerződést, mivel a SZU követelése:
Okt közepétől: – Hanko félszigetet adja át
- Finn-öböl szg-eit is
- Halász-fsz-t is (é-I teng ny-I része)
- Karéliai-földszorost is (finn határok hátrébb vonása®Leningrád védelme)
CSERÉBE: K-Karéliában finn többségű területeket adna
FINNO ELUTASÍTJA.
DE a SZU-nak KELL a Finn-öböl.Þ Finn-SZU háborúja
Erőviszonyok:
1) SZU: 300 000 fő + támogatják a finn ellenkormányt: OTTO KUD SINEN (kom)Þ 1939 dec 2. Hivatalosan is kormány lesz (TERIJOKI) finn demokratikus kormány, amit a SZU is elismer, és szerződést ír alá velük: a SZU területet kap, cserébe területet ad, K-Karélia finn terület lesz.
2) FINN: 126 000 fő
NO semlegességét deklarálja.
FRO: expedíciós hadsereget szerelnek fel,’40 március 12-re tervezik (de a finnek nem kérik).
NÉPSZÖV: kizárja a SZU-t ’39. December 14-én, az oknak az agressziót mondja, de a SZU azt mondja, hogy a hivatalos finn kormányt segíti
Menete:
1940 február eleje: SZU megtámadja a finneket, elfoglalják Viborg városátÞ a SZU győz.
1940 március 12- finn- SZU béke: a karéliai földszoros D-I része a SZU-é, É-I része autonóm karéliai közt-hoz kerül.
1940. március 31. Karél-finn-szovjet köztársaság, 1956-ig áll fenn, majd Hruscsov teszi autonómmá.
VESZETSÉGEK: FINNO: 35 000 km2 , 69 000 fő
SZU: 208 000 fő
3. jugoszlávia felosztása
Balkáni hadjárat eredménye
OKOK:
1) Ang elleni támadás része Þ ’39 áprilisában garantálja GÖO határait. DE: OLO megszállja ALB-t fenyegeti GÖO-t, mire ANG 60 000 fős hadsereget rak GÖO-ba.
2) OLO megsegítése Þ megtámadja GÖO-t 1940 okt 28-án de elakad. NO arra kényszerül, hogy megsegítse.
3) Része a SZU elleni felvonulásnak.
4) JUGO németellenes fordulatot teszÞ – ’41 március 25 aláírja a csatlakozást a háromhatalmi szerződéshez – ’41 március 27 a szerbek felmondják
- ’41 október 5 barátsági szerz a SZUval
A BALKÁN HADJÁRAT 1941 április 6
NO és OLO indul + MO április 11, + BULG április 19. (ROM csak a német csapatokat engedi át)
VILLÁMHADJÁRAT (ápr 6-17-ig ® ekkor kapitulál a jugoszláv csapat). A gyorsasághoz hozzájárul a belső etnikumi ellentét is.
GÖO április 26-án kapitulál. A brit haderő Krétára, majd a Földközi-tengerre szorul.
Adatok:
JUGO: 248 000 km2 , 16M fő
SZERB: 55 000 km2 Þ német megszállás
HORV.O: függetlenségét deklarálja (102 000 km2 ), de 1941 április 10-én NO megszállja. Független Horvát Állam. VEZETŐ: ANTE PAVELIC.
A MARADÉK ELCSATOLÁSA:
- NO-é: szlovén településterület (Szávától é-ra) + osztrák közigazgatási egységet (osztmark)
- OLO: Szlovének d-I részét, Dalmácia é-i középső részét (Zára, Zadar), Kotori-öblöt
- MONTENEGRO: területet, függetlenséget kap (formális)Þ perszonálunió OLO-val
- ALB: Koszovó, Metochia területet kapja
- BULG: Szerb-Makedoniát, Égei korridort (GÖO-tól)Þ körvonalazódik Nagy-Bulgária
- MO: Bácska + Baranya háromszög, Mura vidék
5. tétel – Német „új rend” és a köztes-európa
Tematika
- I. Német hódítás
- Célok
- Berendezkedés
- Meghódított lakosság sorsa
II. Kisállamok területi gyarapodása
1. Magyarország területi gyarapodása
2. Bulgária területi gyarapodása
3. Románia „területi gyarapodása”
4. Albánia területi gyarapodása
5. Montenegró területi gyarapodása
- III. Ellenállási mozgalmak
1. Szovjet ellenes mozgalmak
- Antifasiszta ellenállás
I. NÉMET HÓDÍTÁS - (1941. június) – Indok: „felszabadítás”
1. Célok: – Három alapcél: 1. Meghatározott területek annektálása (Baltikum. Kelet-Galícia, Krím-félsziget,
Volga-vidéki német telepes terület
2. Annak biztosítása, hogy az Uráltól nyugatra ne állhasson fel hódító hatalom
3. A megszállt területek háború szolgálatába állítása
+ Kelet-Karéliát a finneknek engedi át
+ Besszarábiát Romániának adja
- A. Rosenberg, náci főideológust nevezték ki 1941. áprilisában a megszállt keleti területek birodalmi miniszterének Þ Moskovia néven orosz állam meghagyása (nem lenne meleg tengere)
- Nagy arányú faji telepítést akarnak végrehajtani faji alapon Þ a súlypont Ukrajna (21 millió ukránt akarnak kitelepíteni) Þ Szumma 38 millió szlávot akarnak kitelepíteni
2. Berendezkedés: – Német Európa: – Nem övé Þ Ibér-félsziget, Anglia, Törökország
(1942. nyara) – Keleti határ Þ Leningrád, Tver, Moszkva, Voronyezs, Sztálingrád, Groznij Þ 1900000 km2-nyi orosz terület 5 típusú kerületbeosztást kapott:
1. Nagy Németország – Ekkor már övék + Kelet-Galícia, Bilalistoki körzet
2. Német közigazgatás (Birodalmi főbiztosság) – Norvégia, Hollandia, Belgium, Ostland (Balti államok), Ukrajna
3. Okkupált terület – Franciaország, Dánia, Közép SZU, Szerbia, Horvátország, Görögország
4. Németországnak alárendelt szövetségesek – Olaszország, Finnország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Montenegró, Bulgária, Albánia
5. Semleges – Svédország, Svájc
3. A meghódított lakosság sorsa
· Áttelepítések: 1. 1939-1941 között elég sok szerződés pl. a SZU-val.
2. Lengyelek keletebbre telepítése
3. Az oroszok kitelepítik pl. a Krími németeket Szibériába
· Külföldi munkaerő alkalmazása Németországban
- Hadigazdaság miatt
- Német hadsereg utánpótlása miatt
- 3 módszer a munkaerő hiány pótlásába:
1. Új korosztályok munkába állítása
2. Hadifoglyok munkába állítása
3. Civil munkások (vendégmunkások – 1941-ig dominál: áprilisban az összes munkásoknak mintegy 8-10 %-a vendégmunkás = 7500000 fő)
- · Holocaust
- Alapját a Nürnbergi faji törvények adják (1935. szeptember 15.) Þ zsidóellenes
programok Þ Kristályéjszaka (1938. november 9-10.)
- Sajátosságai: 1. Ideológiai, faji alapú
2. Államilag szervezett
3. Nagyüzemi jellegű
4. Polgári lakosság körében végrehajtott
- Folyamat: Deportálás Lublin Landba Þ végső megoldás (1941. július 31-ei
rendelet) + Wansee konferencia (1942. január 20-án) Þ 11 millió zsidó kitelepítése Oroszokhoz Þ megsemmisítés (Kb. 5,7-5,9 millió zsidó, melyből 3 millió lengyel, 1 millió pedig Oroszország európai területeiről)
II. KISÁLLAMOK TERÜLETI GYARAPODÁSA – Versailles revíziója végrehajtva a
1. Magyarország: – Versailles részleges revízióját hajtja végre (1938-1941 között)
- Területi gyarapodása: + 79000 km2 (+ 5,4 millió lakos) Þ 172000 km2 (14,7 millió lakos)
a, I. Bécsi döntés (1938. november 2.) – német-olasz nagyhatalmi döntés Þ Szlovákia déli része, Kárpátalja Dél-nyugati része Þ összesen 12000 km2 – 1100000 lakos
b, Csehszlovákia felosztása (1939. március 15.) – maradék Kárpátalja Þ 12000 km2 – 700000
lakos
c, II. Bécsi döntés (1940. augusztus 30.) – német-olasz nagyhatalmi döntés Þ Észak-Erdély Þ összesen 43000 km2 – 2600000 lakos
d, Balkáni hadjárat (1941. április) – Bácska, Baranya, Murán túl Þ 12000 km2 – 1000000 lakos (Muraközt is megszállja, de nem annektálja a Horvátok miatt)
Egy elvetélt ötlet: Dél-német ütköző állam terve (Bánát)
1. Jenő herceg állama (Szavojai Jenő) – Autonóm Német-Román tartomány lett volna Versec székhellyel. Ez Hitler terve volt.
2. Göring terve 1941 januárjában – Etnikai bázis az itt élő lakosság + a Dráva alá betelepíteni németeket. Területeket vennének el: Romániától (Temesvár); Szerbiától (Bácska, Nyugat-Bánát, Baranya háromszög); Magyarországtól (Szegedi háromszög, Baranya Péccsel) Þ ez 44000 km2 – 2700000 lakos Þ etnikailag: 29% magyar, 25% német, 21% román, 16% szerb Þ mivel Magyarország részt vesz a Balkáni hadjáratban, ennek annyi
2. Bulgária: – Németország kísérlete Nagy-Bulgária megteremtésére (ez a negyedik – 1878, 1912-1913, I. világháború, most) Gyarapodás: + 54000 km2 (2100000 lakos) Þ 157000 km2 (8,5 millió fő)
a, Craiovai szerződés (1940. szeptember 7.) – kétoldali megegyezés Þ Dél-Dobrudzsa Þ összesen 8000 km2 – 300000 lakos
b, Balkáni-hadjárat (1941. április) -Szerb Macedónia (Ohrid városáig – 28e km2 – 1millió)
-Nyugat Trákia (Bulgár korridor)
-Görög Macedónia keleti része (18e km2 – 80000 lakos)
- Thaszosz, Szamothraki szigetek
3. Románia: a, 1940 ősze Þ terület elvételek Þ 101000 km2 (7 millió lakos) Þ marad 195000 km2
b, SZU megtámadása – Besszarábia, Észak-Bukovina Þ 49000 km2 (De a Dnyeszteren túli területeket is megszállták Odessza központtal)
4. Albánia: – ez ekkor már olasz protektorátus
a, Montenegró határmenti területei – Görögországtól a Görög Epirusz, szerbia labánlakta területei (Kosovo, Methokia, Makedonia nyugati sávja az Ohrid tóig) Þ + 15000 km2 (80000 lakos) Þ Max területe: 43000 km2 – 1,8 millió fő
5 Montenegró: – elveszik a Cattarói-öblöt és az Albán határ menti részeket. Megkapja: Novi Pazari szandzsák nagy részét. 10000 km2 Þ 15000 km2 – elvileg 1941 májusától független, gyakorlatilag stárusa megegyezik Albániával.
III. ELLENÁLLÁSI MOZGALMAK
A. Szovjet ellenes
1. Ukrán nemzeti szervezet (OKN)
- Mérsékelt szárny: Melnyik parancsnok 1941. októberében kormányt alakít Kijevben.
- Radikális szárny: Sztepan Bandera kormányt alakít Lvovban 1941. június végén.
Þ a németek felszámolják mindkettőt. Þ 1944-ben az oroszok jönnek Þ a radikális szárny újjászerveződik Þ egyszerre német és szovjet ellenes. (Ukrán népfelkelő hadsereg UPA – 20000 fős sereg)
Þ 1947-ben Lengyelország-SZU-Csehszlovákia együttesen 30000 fős erővel felszámolják az UPA-t + az őket támogató görög katolikusokat is.
2. Honi hadsereg (Londoni lengyel polgári kormány hadserege)
- 1945. januárjában a londoni lengyel kormány feloszlatja Þ nem támogatják tovább a polgári kormányt Þ 1945-1947 között a honi hadsereg újjáéled Þ 1947-ben számolják fel.
3. Erdei testvérek
- Észtországban és Lettországban egyenként 10-15 ezer Litvániában 30000 fő Þ 1952-re számolják fel.
B, Antifasiszta ellenállás
- 1939-1941 között az ellenállás elhanyagolható
- 1941-1945 között számottevővé válik Þ Miért: orosz területek megszállása, elhúzódó háború, Antifasiszta koalíció létrejötte (1942. január 1.)
- 1943-1944 között teljesedik ki Þ súlypont Kelet-európában
Típusok: 1. Elhúzódó szovjet partizánharc
Mennyi: 1942-ben 120000 fő Þ 1944-ben 1900000 fő
Hol: Leningrádi front, Kelet- és Nyugat-Belorusszia, Nyugat-Ukrajna, Szmolenszki erdő
- 1942 májusa – a partizánmozgalom központi törzse Moszkvában Þ 1944-től besorolják őket a vörös hadseregbe
- ilyen típusú volt még: Jugoszláv partizánharc, francia partizánharc
- Voltak kis területeken működő partizánok is: olaszok, lengyelek
2. Egyetlen felkelésre összpontosító katonai akció
- Szlovákiai németellenes felkelés (1944. augusztus 29.) Þ októberre verik le
- Románia katonai átállása (1944. augusztus 23.)
- Bulgária átállása (1944. szeptember 9.)
- Prágai felkelés (1945. május 5.)
- Varsói gettófelkelés (1943. április)
6. tétel: A német uralom összeomlása
A szövetségesek teljes győzelmet aratnak. 1945 máj 7 REIMS
Berlin – Karlshorst 1945 május 8.
A győztesek kemény feltételeket szabnak: ok, hogy ne legyen III. Kísérlet.
Olyan háború volt, melyet nem zárt le békeszerződés. 1945-90 ideiglenesség állapota.
Vázlat:
1) Németország megszállás
2) Tervek a német kérdés megoldására
3) A II vh emberi ára
1. NÉMETORSZÁG MEGSZÁLLÁSA
Zónákra osztva szállják meg 233 TK.
A londoni egyezményben fektetik le 1944 szeptember 12-én.
- megvonták a szovjet-angol haderők előrevonulásának határát (LÜBECK.EISEVACH)
- Be is tartják a felek (a ny-iak kicsit túlmentek, de visszavonták őket, a k-iek Stájero-nál, de őket is)
- A találkozás helye: TORKAI városa 1945 április 25.
A ny-iak: amerikai, angol hadsereg. FRO-ról Jaltán döntenek a győztes csapatokba való bevonásáról.
A londoni egyezményben: a csonka NO-ról is döntenek.
- AU-t leválasztják
- ODERA-NEISSEN folyótól k-re eső területet is
- A két fővárost Bécset, Berlint zónákra osztva szállják meg
- Kérdés: maradjon-e a kp-I német kormány Þ végső döntés: NEM.
-Hitler utáni Dönitz kormányt lemondatják 1945 május 23-án
- közvetlenül kormányozzák: SZET
Végleges zóna szerződés: 1. Berlini: 1945 június 5
2. Ausztriai 1945 július 9
Zónák: 25 nagy közigazgatási egység: NO: 14
AU: 9
A két főváros: 2
5 ÉK-I tartomány: a SZU megszálljaÞ NDK
2,5 tartomány AU-ból a SZU-é: Alsóau, Burgenlad, Felsőau.
3 tartomány NO-ból az USA-nak:. Bajoro, Hessen, Báden- Gürtenberg + két város: Bréma, Bémerhaven szh: Frankfurt.
AU: 1,5 tartomány az USA-nak: Salzburg, Felsőau ny-része
NO: 3 tartomány Angliának: Slessvig-Holstein, Alsó szászo, É-Krajna. Szh: Hamburg
AU:2 taromány: Stájero, Karintia
NO: 3 tartomány FRO-é: Falz, D-Guttenberg, Saar-vidék szh: Mainz
AU:. 2 tartomány: Tirol, For Alberg
Nem kötnek békeszerződést NO-gal
SZU megszállási zóna: NDK 1949-re.
Szövetségeseké: NSZK
A NDK-t csak 1970-re ismerik el a ny-iak. A német szerződések megkötése után.
SZU-NSZK szerz:. 1970 aug 12.
Ny-Berlinre vonatkozó szerz: 1971 szeptember 3.
ß
1990 szeptemberében kötnek 4 oldalú szerződést: – nincs zóna
- nincs megszállás
- NO szuverén állam
AU 10 évig megszállás alatt. 1955-ben kapja vissza szuverenitását.Þ államszerződés 1955 május 15.
Két követelmény: tilos az anschluss, és örökös semlegességet kell vállalnia.
NO-gal szembeni területi igények:
3 szomszéd nem él vele: Ausztria, Dánia, Svájc
Aki igen: BENELUX államok: kicsi területekkel
CSEHSZL: jelentős
1) Glatzi őrgrófság (cseh-lengyel vita) nem kapja meg
2) Érchegység gerincét (NO-cseh vita) nem kapja meg
3) Lausitzi „sorbok” Kotbus-Bautzen körzet (szlovákok) nem
Sorb nemzeti tanács: 1. 1946 jan: önálló államiságot kérnek: Nem teljesítik.
2.1947 jan: Csehszlovákiához akar csatlakozni: Nem teljesítik.
3. 1948 jan: csehekhez nem akarnak, mert nem lenne kulturális önállóságuk.
ß
NDK-hoz kerül.
- 2. tervek a német kérdés megoldására
Az első elképzelés 1941, az utolsó 1946. A hangsúly Poroszország semlegesítésén volt. A tervekben vannak korábbi tervek is, pl. Versailles és 19. századi előzmények.
- 1. terv: Sztálin 1941-es elképzelése
A SZU elleni német támadás Þ ekkor a SZU és Anglia egy táborban van, + USA (ekkor még semleges) + francia ellenállás
A háború utáni rendezés alapelvei: Atlani Charta 1941. Augusztus 14. Þ USA, Anglia (mindenféle annexiót elutasít), ellentétes a SZU hadi céljaival. (már vannak területei – Lengyel, valamint lesznek – Észak-Erdély)
(232/a térkép) – kelet-poroszország Lo.-é, Danzig szintén,
- Lengyelország önálló állam, nyugati határa az 1938-as határ. - -
- Csehszlovákia és Ausztria is önálló állam.
- A maradék Németországot felosztják (van német középhatalom), – Bajorország független állam,
- A Rajna vidék ütköző állam,
- Elzász, Lotharingia, Saar vidék a franciáké.
- A terv sorsa: A hadi helyzet nem valósítja meg, így aláírja ’41. Szeptember 24-én az Atlanti Chartát. (Mivel a No. támad). Alapítója lesz az ENSZ-nek 1942. Január 1. Þ II. Katonai blokk. Þ ez ugyan kizárja az annexiót és üti a SZU céljait, de aláírja.
- Az angol és a szovjet hadicélok nincsenek összehangolva, így a második frontot nem tudják összehangolni.
- Angol törekvés: A szovjet különbékét megakadályozzák, melyre 1943. Júniusáig van lehetősége a SZU-nak. (a németek nem fogadják el a SZU javaslatait, és az angolok meg az USA megállapodnak a SZU-val, hogy ne kössön békét.)
- Probléma: Sztálin nem hajlandó részt venni a Japán elleni támadásban, mert ’41-ben Japán és a SZU megnemtámadási szerződést kötöttek, továbbá kétfrontos háború lehetősége.
2. TERV: Teheráni konferencia (1943 november 28 – december 1)
Angolszászok elfogadják a SZU hadicélokat. (232/b térkép)
Roosevelt elképzelései: – Helyreállítják Lo., Au, meg a csehek államiságát, Kelet-Poroszországot leválasztják.
- Danzig Lo-é. (keleti határok a 38-asok)
- ENSZ igazgatás alatt 4 német terület: Saar-, Ruhr-vidék, Hamburg, Kieli-félsziget.
- A maradék: 5 állam – Poroszország (Közép-németország), Hessen, Baden-Würtenberg (Bajorország), Északnyugat-No. (Hannover), Szászország
3. Terv: Brit elképzelés – Chirchill 1943 (232/c térkép)
- Lo. helyreállítása + övé: Kelet-Po. és Danzig (38-as nyugati határok)
- Csehszlovákia helyreállítása
- Észak Németország a Saar vidékkel
- Dél-Német állam (Mo. Au. Bajorország, Baden-Würtenberg)
Þ a teheráni konferencián (1943. Nov. 28 – dec. 1) elfogadják a SZU ’41-es elképzeléseit. Az angolszászok nem követelik a Balti államok függetlenségét, korrigálják a SZU-Lo. Határt (Curson vonal), és Kelet-Poloszország északi részét a SZU kapja meg. + Kompenzálnák Lo-t (nyugati határai az Oder-Neisse vonal), de ezt az angolszászok nem fogadják el. Lesz második front, 1944 májusában, elvként elfogadják Németország felosztását, és Finnország függetlenségét.
4. TERV: Jalta (1945 február 4-11) – A háború utáni rendezés főbb döntései születnek meg.
- USA enyhül brit irányba, Roosevelt elfogadja a Churchilli elképzeléseket.
- két német, – észak és dél
- Kelet-Po. és Danzig függőben,
- Észak-Németből lenne egy Nyugati ország – ütköző államként – Köln központtal (Rajna vidék)
5. TERV: Morgenthau terv – Háttér a Postdami konferencia (’45. Július 17 – augusztus 2.)
- Németországot nem osztják fel, hanem egységes marad. OKA: A főváros Berlint a SZU elfoglalja, s az egységes No-t innen könnyű irányítani.
- Vita: Odera-Neisse határ – a nyugatiak nem fogadják el, az oroszok pedig követelik Lo. kompenzálása miatt. Þ ideiglenesen lengyel közigazgatás alatt.
- Elcsatolják No-nak Oderától keletre fekvő területeit, vagyis Danzigot és Kelet-Poroszországot, s Lo-é lesz.
- Schleswig tartomány Dániáé
- A Rajna sáv 3 részre osztva: Észak Hollandiának, Közép Belgiumnak, Déli pedig a franciáké (Köln lenne a Belga főváros)
- Két No.: Észak-No. (Berlin), Dél-No. (Bécs)
Þ gazdasági vonatkozás: a két No. agrár ország
Összegzés: a cél, hogy Németország ne legyen többé képes kontinentális hegemóniára.
+ Csehszlovákia restaurálása
+ Lengyelország restaurálása, ahol a keleti határ az a Curson vonal, a nyugati határainál vita: USA-Angolok: 1938-as határok; Oroszok: Odera (+ Kelet-Poroszország és Danzig elcsatolása (Lo-é talán))
Dilemma – Ausztria Þ Oka: Jóváhagyják e az Anschlusst, vagy független állam legyen?
- Francia-német ütközőhatár
A maradék német terület független államokra bontása. Þ A Postdami elképzelésekből sem valósul meg semmi.
3. A második világháború emberi ára
I. EMBERVESZTESÉG – (csak EU) 39 millió fő Þ a korabeli kontinensi lakosság 2,5%-a.
SZU: 21,6 millió fő (15%)
Lengyelország: 5,5 millió fő (16,5%)
Németország: 7 millió fő (10%)
Balkáni államok is sok
a, Katonai veszteség: 18 millió katona
SZU: 13 millió fő (10%)
Németország: 3,3 millió fő (4,5%)
b, Hadifoglyok: 11 millió (nyugaton: 7,7 millió, keletre: 3,3 millió)
Németország: 1,2 millió fő (11%) – ebből csak 28000 nyugatra. Keleten 1950-ig vannak, a maradék értelmiség 1956-ig.
II. MIGRÁCIÓ
a, Spontán migráció (kisebbik rész)
b, Állami kényszerből történő elűzés (nemzetközi szerződés, államilag megszervezett, ideologikus indoklás, kollektív bűnösség) – 3 szakasza van:
1939-1941: Kis arányú, németek hazatelepítése a Német Birodalom kibővített területeire államközi szerződésekkel, vagy helyi népszavazással. (kb. 1 millió fő)
1941-1944: 100000-es tömegek menekülnek a németek elől a SZU-ba, a SZU elől nyugatra. Mindkét hatalom deportál embereket, (a németek zsidókat, míg az oroszok kollektív bűnösség elvén Volgai- és Krími-németeket.)
1945-1952: 31 millió fő, főleg a németek kitelepítése, a német etnikum felszámolása.
Utána a határmozgás kicsi, Lengyelországgal kapcsolatban csak, de a népességmozgás nagy. Þ Tiszta nemzetállam ideológiája, azaz eltávolítani a kisebbségeket.
- A csehek, lengyelek kitelepítik a németeket a német megszállási zónába. Intézményesen még szlovákokat, magyarokat, cigányokat.
- Az otthagyott német gazdaságokat feltöltik szegényekkel, akiknek viszont nincs gyakorlatuk, így a gazdaságok tönkremennek.
A döntés Postdamban Þ irányelvek 1945. November 20. Þ a kitelepítések 1946-ban kezdődnek meg. 1952-ben a németek száma e területen 2,5 millió, a 39-es lélekszám 15%-a.
Kitelepítések Lengyelországban
- 1945. Február 28 – verifikálási rend (ha aláírják, maradhat, de akkor lengyel lesz.) Þ ezt 1950-ig 1,5 millióan írják alá.
- Elmenekült Lo-ból 2,7 millió, kitelepítettek 6,4 milliót. A visszatért területek kiürülnek (241/a térkép)
- Ideiglenes lengyel területek: 7 vajdaság, ahol 1940 előtt 8,5 millió német élt, 1945-re 1,5 millió maradt. Két millió lengyelt telepítenek ide.
Kitelepítések Csehszlovákiában
Elmenekül 400000, kitelepítenek 3 millió szudéta-németet (marad 250000 fő)
Kitelepítések Romániában
150000 németet telepítenek ki, és marad 400000.
7. tétel: Köztes-Európa, mint Szovjet-orosz védőzóna
Köztes-Európa: ütközőzónából, szovjet érdekszférává válnak (funkcióváltás).
A SZU elszigeteli EU-tól.
Vázlat:
1) A vasfüggöny
2) A szovjet hódítás
3) Görögország probléma
4) A hatalom biztosítása
5) Németország kettéosztása
1. A vasfüggöny Þ a határzár
EU kettéosztása Þbipoláris világ.
Második vasfüggöny: A SZU-t határolja el K-EU-tól.
A SZU berendezkedésének alapja: fegyver.
A nyomvonal: ott húzódik, ameddig a vörös hadsereg eljutott. 1945-: ott húzódik, ameddig a vörös hadsereg eljutott. 1945-49 között rögzült.
Ahol mozdul: Ausztria 1955-ben függetlenné válik ÞAu – SZU zóna ny-I határáról, az osztrák-cseh, osztrák-magyar határra.
2. A SZU hódítása
tagolt, több lépcsős rendszer
4 övezet:
- Annexió: Fél millió km2 –nyi terület (475 000km2, 24 M fő) Þ minden ny-i szomszédját megcsonkítja.
- 3 országot annektál: ÉSZTO, LITV, LETTO
- 5 országból területet vesz
- FINNO lsd: 3 tétel
- NO ÞK – POo északi része + a szh: Königsberg
239 TK: K – POo-t 1944-ben hódítja meg a SZU, de a fővárost csak 1945-ben érik el. Sorsát illetően döntések: 1. Teherán: LO-nak adják, 2. Jalta: az északi részt megkapja a SZU, a byalisztoki körzet miatti kompenzálásért. 3. Potsdam:
K – Poo-t ideiglenesen leválasztják NO-ról, majd elfogadják a SZU igényét: oka, mert stabil , jégmentes kikötő. 4. Két oldalú szerződés 1945 augusztus 16-án LO-SZU Þ Poo é-I része a SZUé (Königsberg 1946 júniusában átalakul Kalinyigráddá) D-I része Loé 22 000km2 1,5 M fő (olsini vajdaság, Olstin városa) 5. Konkrét határok: 1949 augusztus 17. Ez a szovjet etnikai program sikerterülete. Itt a két vh között homogén német lakosság élt, s a ii vh végére homogén orosszá válik, szh: Königsberg is orosszá válik, és a SZU legmodernebb katonai támaszpontja lesz..
- LO: k-I területeit is elveszik
- Csehszlovákia: Kárpátalja
- Románia: É-Bukovina
B. Szoros kontroll: protektorátusi zóna
A vörös hadsereg hódítása az új határokon kívül: 1M km2 90M fő.
1) NDK
2) LO
3) CSEHSZLOVÁKIA
4) MO
5) ROM
6) BULG
C. Speciális szovjet kontroll: kommunista diktatúra, de nincs vörös hadsereg
1) Jugoszlávia 288 000 km2
2) Albánia 28 M fő
Összes hódítás: 1, 755 000 km2, 1,41 M fő
D Szovjet: sajátos semlegességű államok
1) FINNO: folyamata a finnlandizálás
Finn-Szovjet BKSNY- szerződés 1948 április 6.
- ha Finno-n keresztül a SZU-t megtámadják, a finneknek ellen kell állni
- függetlensége védelméhez SZU segítséget kell kérnie
- nem vesz részt SZU ellenes koalícióban
236/B TK: finn-szovjet háborúÞ megszerzi Hanko városát, ÉSZTO-ba is telepít támaszpontot. A finnek 1941-re visszaszerzi. 1944-re új igény: SZU finn korridort kér. Hamko helyett Porkala fsz-t adja.® finn-szovjet fegyverszünet 1944. Szeptember 19.külön támaszpont szerződés: 1945 október 26, melyben Porkala fsz-t 50 évre bérbe veszi SZU. DE: 1955-ben feladja a SZU a támaszpontot, s kivonják a vörös hadsereget, és visszaadja a finneknek.
Ez a típusú semlegesség minden ország álma volt.
Finno-ban megváltozik a párt struktúrája Þ erősebbé vált.
2, Ausztria Þ 1955 függetlenség, de örökös semlegesség, Anschluss tilalma
3. GÖRÖGORSZÁG
„kudarca az oroszoknak”
1941 tavasza: KAPITULÁCIÓ.
A győztesek zónákra osztják: NO, OLO, BULG.
A görög fegyveres mozgalom: partizánok
Emigráns kormány: GEORGIS PAPANDREAUÞ polgári kormány, Kairó.
A partizán mozgalmaknak van:
- polgári szárnya: EDESZ. Görög Nemzeti Demokratikus Liga. Jelentéktelen. Lokális: Epirusz. Kommunisták ellen is harcol. 1944-ben felszámolják.
- Kommunista szárnya: GKPÞpolitikai erő. EAM: Görög Nemzeti Felszabadítási Front Þ ELASZ. Görög Népi Felszabadítási Front 1942 nyarán szerveződik, ’44-re 50 000 főt számlál. Az általuk felszabadított terület főleg hegyi, az albán-jugoszláv határnál (Attika-fsz)Þ hegyi Göo. Mely a görög államot alkotja.
Itt vannak választások, de kommunista kormány kerül hatalomra, ami ellenkezik a teheráni konferencia tételével. (1943 nov-dec Teherán: a felszabadított országokban koalíciós kormány kell.) A kormány élén: MARKOSZ VAFIDOSZ tábornok. Göo brit érdekszféra.
1944. brit nyomásra nemzeti egységkomform Þ libanoni, casertai egyezmények 1944 szeptember 26.
- nemzeti egységkormány
- Papandreau a kormányfő
- A katonai erő a polgárári kormányé
- Az ország stratégiai pontjait, nagyvárosait nem lehet kommunista megszállás alá vonni
- Általános választások
- Legalizálják a kommunista pártot
- Nagy Makedóniáról le kell mondania
Van mögötte: Angol-SZU érdekszféra elhatárolódás Þ1944 október 9-11 Churchill Moszkvában tárgyal Sztálinnal.
Döntés: tágan vett BalkánÞ – ROM, BULG a SZU-é
- JUGO, MO 50-50 %-ban NY és SZU
- GÖO 90% ny, 10% SZU
A németek kivonják csapataikat a Balkánról 1944 augusztus 23-án. Ok: Románia átáll, a SZU átvághatja a németek balkáni haderőit.
1944. EAM: felmondja a Casertai egyezményt, és kilép a kormányból.
1944 december 3. Athéni tüntetés Þ fegyveres kísérlet a városért. ELASZÛEDESZ. A harcokba beavatkozik a brit hadsereg (athéni csata)Þ ELASZ vereségével zárult.
®polgári-kommunista béke: VARKIZÁBAN 1945 február 12.
- ELASZ lefegyverzése
- Legalizálják a kommunista pártot
- Választások/népszavazás az államformáért
A GKP felmondja a békét ’46 februárjában Þ bojkottálja a választásokatÞfegyveres harc.
De: ’46 márciusa: választások vannak. 60%-os részvétel, s a Monarchia győz.
Hazatér: II György görög király (csak az angolok szeretik)
A GKP partizánhadsereget szervez: 1946 ősze 25 000 tag. (a magot 4-5000 emigráns partizán alkotja) A környező ALB, JUGO, BULG támogatja
Van felszabadított Hegyi GÖO ellenkormányt hoz: Markosz Nafiadosz. Várost akar szh-nek. Az ellenkormányt senki nem ismeri el. (SZU sem)
JUGO balkáni konföderációt akar Þ Nagy-Makedóniát is.
- 1913-ban 3 részre szakadt.
- Bulg-tól kell elkérni az egyik területet ® cserébe égei tengeri kijárat
- görög-makedonia is kell ® amit a GKP győzelem esetén át is ad.
- 1949 március 1 : Nagy – Makedonia kikiáltása Þ senki sem ismeri el.
ANG feladja a globális politikáját, s vele együtt GÖO-I érdekeltségeit is, az USA-t kéri támogatónak.
Az USA vállalja és átveszi az irányítást: TRUMAN 1947 március 12
Þ „truman-doktrina”: beavatkozni a béke érdekében, az egész világ az USA érdekszférája.
Közös védelmi tanács
GÖO jövője: JUGO-SZU konfliktustól függ.
JUGO ny.hoz fordul segítségért. 3 feltétel: 1. Kölcsönök visszafizetése
2. mondjon le Triesztről
3. hagyjon fel a görög partizánok támogatásával.
Június: megindul a görög kormány hadserege a görög partizánok ellen (fegyverletétel 1949 okt 16)
Az időszak mérlege:1941-49 között: 150 000 halott, 65 000 emigráns.
Antikommunista hadjárat, de gyors politikai stabilizáció.
1950. parlamenti választások: EDA (GKP) Þ 10,5%-a a szavazatoknak. (hazai, emigráns kommunista)
4. A hatalom biztosítása
A SZU fegyverrel csinálja, de van rövid demokratikus szakasz: „választások”
SZU külpolitikai alapelve: BREZSNYEV – DOKTRINA (1968-ban kapja a nevet)
- 2 elem: a, nemzetállami szuverenitással szemben BLOKK szuverenitás
b, SZU – hódítás = SZU berendezkedés
1947-48 szovjet típusú berendezkedés Þ párttá szervezett elit. A KOMINTERN neveltjei a két vh között.
Alapelv: a haza a SZU.
Tömegpártot kell létrehozni.
- felszámolják a rivális szociáldemokrata munkáspártot
- kommunista pártok tisztogatása
- a többi párt elsorvasztása (de vannak, mert nem tiltják be)
- a pártot összeolvasztják az állammal ÞPÁRTÁLLAM
- kommunista párt uralja az országot
- az állam a termelőeszközök egyetlen tulajdonosa
KOMINFORM: TÁJÉKOZTATÓ IRODA: 1947-56
9 KP – szovjet
- 6 K-Eu-I állam: LO, MO CSEHSZL, JUGO, ROM,BULG.
- Olasz és francia
-ami hiányzott: Albánia NDK
Alakuló konferencia: LO 1947 szeptember 22-27
Program jellegű beszéd: ANDREJ ZSDANOV
1 bipoláris világrend: imperialista Û antiimperialista
2. A SZU deklarálta, hogy véget ért a vh-s együttműködés
3. a két t-bor véglegesen szembekerült egymással.
Kp: Belgrád; 1948-tól Bukarest
3 fontos konferencia: 1. Alakuló ’47, 2. Bukaresti ’48 jún,(JUGO elítélése + itt jelenik meg a SZU vezette monolit egység) 3. Bp ’49 nov (JUGO kiközösítése, „felszabadítása”)
Lapja: Tartós békéért, népi demokráciáért (itt katekizmusokat írtak le)
1949 után nem ülésezik többet, az SZKP XX kongresszusa után felbomlott.
A nemzetközi kommunista mozgalomnak nincs összefogó szerve. CSAK: 3 kom. Konferencia ’57, ’60, ’69Þ az oka, hogy színes lett a kom irányzat
Gazdaságilag szovjet orientáció: korábban 1-2%-os volt a velük való ker, most 100%. Azért van, mert a SZU elszigeteli az országait. (elutasítja a Marshall-segélyt ’47-ben)Þ az eredmény: 2 világrendszer.
Az egymás közötti kapcsolatok is meg lettek szűntetve. Csak a SZU-val lehetett kereskedni.
Vannak integrációs elképzelések: 1944-48 között körvonalazódik egy K-E-I államszövetség terve. Ahol, JUGO vezető szerepet kíván: JUGO-BOLG tengelyÞbalkán szövetség, ezt később a K-E-I országok kiegészítenék.
Elképzelés: BULG tagállamként lépne be: 2 szuverén állam szövetsége.
1948 jan: A BKP vezetője hirdeti meg (GORGIJ DIMITROV)
1948 június 28-án a SZU megvétózza, mert nem akar erős hatalmat a térségben.Þ SZU-JUGO ellentét kiindulópontja.
A SZU elsősorban fegyverrel biztosítja a hatalmát.
3 országban nincs SZU megszállás, de így is van, kom diktatúra
- JUGO (’45-’48 között van csak SZU befolyás
- ALB ’45-’60
- BULG vannak SZU csapatok, de nem sok
6 ország megszállás alatt:
- ROM ’45- ’58 VESZTESEK
- MO ’45-’91
- NDK ’45-’94
- AUSZ ’45-’55
- LO ’45-’94 GYÖZTESEK
- CSEHSZL ’68-’91
Az ellenállás típusai:
1. Nemzeti Demokratikus ellenállás
a) Berlini felkelés ’53
b) LO-I ellenállási mozgalmak ’56, ’80-81
c) CSEHSZL ’68
d) MO ’56
2. Balkáni típusú
a) JUGO ’48-tól
b) ALB ’ 61-től
c) ROM ’64-től
A megszállási zónákból tömeges menekülés NY-ra
Fajták: 1. Legális áttelepülés
2. vasfüggöny után (legális disszidálás)
5. NO kettéosztása
A német nemzet kifejezett akarata ellenére történt.
Helyi választások eredménye
NDK: ’46 október 20 választások
Berlin Þ mind a négy megszállási zónában
Indul: SED (munkáspárt), SZDP is: győz
Nyugati zónában: 1945 október – 1947 október között.
Itt is két pólusú pol-I rsz-t eredményez. Győz a CDU (kommunista párt)
A két német állam ’47-’53 között.
Oka: a két nagyhatalom szembe fordul egymással, háború fenyeget. (USA atommonopólium)
1948. márc 20. A SZEB felbomlik. Þ a SZU kilép, mert a ny-ak a zónáikat egyesítik: Egyesített
Gazd-I Terület ® 1947 jan 1. BIZÓNIA (angolszász területek) 1948. Aug a francia zóna is csatlakozik TRIZÓNIA.
No-ban csak demokratikus pártok működését engedélyezik
- CDUÞ Keresztény Demokrata Párt (polg-I)
- FDPÞ Szabad Demokrata Párt
Engedélyezik a két nagy befolyású munkájú munkáspártot: KP, SZDP
Ausztria: Osztrák Néppárt
Két típusú munkáspárt: 1. Osztr Soc P (SPÖ)
2 Osztr Kom P (KPÖ)
A két munkáspártot összeolvasztják Þ Német Szocialista Egység Pártja (SED)
+ kényszerkoalícióra kényszerítik az összes pártot (népfront koalíció) ok: leegyszerűsíti a választásokat.
Nincsenek országos választások, csak tartományiak ’45-’47 között.
AU: országos méretű választások 1945 nov 25.
Eredmény: 2 pólusú pol-I rsz. Győz az ONP. (2. OSZP, 3. OKP ® 6% mindenhol)
Londoni ajánlások: ny-I megoldás körvonalazódása a NY-német állam létrehozására
Ezt fokozatosan elő is terjesztik: frankfurti dokumentumok 1948. július 1. Ezt a tartományok el is fogadják.
Összeül a ny német alkotmányozó ülés 1948 szept 1.
A folyamathoz hozzájárul a berlini blokád 1948 jún-49 máj.
Az oka: gazdasági pénzügyi. A német márkát 1948 június 18-án vezetik be, míg a szovjet zónában a korábbi inflációs márka van érvényben. A SZU blokád alá vonja a 3 ny-I berlini zónát, vagyis lezárja a szárazföldi utakat (a légieket nem merte), mert szeretné az egész várost. A ny-ak légihídon viszik az utánpótlást. A blokád adja a végső legitimitást a ny-I német államnak.
- megszületik az NSZK alkotmánya 1949 máj 8. (a weimari alkotmányra épül) érvényes: 1949 máj 23-tól.
- Választások 1949 aug 14Þ Keresztény Demokraták győznek. A kormányfő: KONRAD ADENAUER.
- 1949 szeptember 21. AZ NSZK kikiáltása
- főváros: Bonn
Szovjet zóna
Az egyesült munkáspártot bolsevizálják 1949 jan. NDK élén: WALTER ULRICH, WILHELM PICK, OTTO BROTTEHOLD.
Választások 1949 május 15-16: Kelet Német Népfront
Érvénytelen szavazatok aránya: 6,6% 5M ellenszavazat.
Nem szavazatok aránya: 34%
De kikiáltják az NDK-t. 1949 október 7.
Alkotmány: 1949 május 30.
Főváros: Kelet-Berlin (üti a Potsdami egyezményt)
1950 okt 19 az NDK új választása 99%-os részvétel. (STATS)
Érvénytelen: 0,1%
Nem szavazott: 0,3 %
Népfront győzelme: 99,7%
8. tétel – A VÉDŐZÓNA PILLÉRÁLLAMAI
Tematika:
- Lengyelország
a, területi kérdések; b, Etnikai kérdések; c, Nacionalista igények
- Csehszlovákia
a, területi kérdések; b, Etnikai kérdések; c, Nacionalista igények
- Jugoszlávia
a, területi kérdések; b, Etnikai kérdések; c, Nacionalista igények
- Románia
a, területi kérdések; b, Etnikai kérdések; c, Nacionalista igények
(1945. nem más, mint Versailles restaurációja Þ csak a szovjetek nyernek vele sokat.) A szovjet protektorátus pillérállamainak határai változnak (csökkennek), s belső természetük is módosul.
I. Lengyelország
a, Területi kérdések: Nyugatra tolják, területét csökkentik – 389000 km2 Þ 313000 km2 (Jalta eredménye)
Elveszítenek: 181000 km2 – Vilniusi terület, Nyugat-Belorusszia, Nyugat-Ukrajna (Wolyn), Kelet-Galícia
Nyernek: 103000 km2 – Tengermellék, Netze-Warta folyók köze, Szilézia, Kelet-Poroszország, Danzig
b, Etnikai kérdések: – Német népvándoroltatás (6,5 millió német) Þ Lengyelország homogén nemzetállammá válik. (korábban 31% volt a kisebbség)
- Az 1960-as népszámlálás szerint 98,5 % lengyel, 1,5 %, azaz mintegy 450000 kisebbség
- A Nyugat-német adatok szerint: 8,5% Þ 5,5% német ( 1,6 millió német)
c, Nacionalista igények: Az 1772-es nagylengyel ábránd a cél (+ az Odera-Neisse határ) – Kelet-Galícia, Vilniusi terület, Kelet-Poroszország északi része, Teschin nyugati része.
II. CSEHSZLOVÁKIA
a, Területi kérdések: Szinte változatlan határok 141000 Þ 128000 km2
· Kárpátalját a Szovjetek elveszik (kétoldalú szerződés 1941. június 29-én.)
12600 km2 – 709000 lakos
- · Pozsonyi hídfő kitágítása – Miért? Þ A Budapest-Bécs utat akarják felügyelni, valamint a Pozsony-Budapest vasútvonalat. 3 falu: Horvájárfalu, Oroszvár, Dunacsún (47 km2 – 3200 lakos)
b, Etnikai kérdések: · Német etnikum felszámolása
- Az első világháború előtt 3,5 millió német (a lakosság 35%-a)
- 1921-ben 2,4 millió német (30%) Þ a németek kikiáltják Német-Csehországot, és csatlakoznak Ausztriához. (Versailles megtiltja).
- Müncheni szerződés miatt 2,7 millió némettel, a Szudéta-vidék Németországhoz kerül.
- A második világháború után Þ 3 millió németet telepítenek ki.
- 1970 körül 86000 német él, a lakosság 0,5 %-a
· Két nemzetű nemzetállam lesz 1991. március 3-ig.
Az 1971-es népszámlálás szerint 15,6 millió főből 63,2% cseh; 31% szlovák, 5,8% kisebbség (3,8% magyar – 587000 fő)
DE: CSEHORSZÁG Þ 95%, cseh 3% szlovák
SZLOVÁKIA Þ 85,6% szlovák, 11,9% magyar – kisebbségi probléma
Az 1946-os Alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon a kommunisták győznek 38%-al, de ez az arány a cseheknél 40%, míg a szlovákoknál csak 30% és ott ők ezzel csak a másodikok lettek.
c, Nacionalista igények: Lényegében nincsenek nacionalista igények, az ország nyugodt nemzetállam
III. JUGOSZLÁVIA – győztes állam, bár a horvátok és szerbek ellentétes oldalon álltak Þ Egységesen győztesként
a, Területi kérdések: · Egy érdemi módosulás történt: + 12000 km2 (247e Þ 259e km2)
Jugoszlávia megkapja Olaszországtól az 1947. II. 10-ei Párizsi békében az Isztriai-félszigetet, annak kapcsolódó hátországát, valamint Zára területét. + egy-két sziget. A vitakérdés Trieszt problémája volt. Þ a békekonferencia fő vitakérdése volt.
A párizsi béke létrehozza a Trieszt szabad területet (750 km2) melyet két zónára oszt:
Északi zóna: (Trieszt + tengerparti korridor Þ a terület 30%-a angol-amerikai ellenőrzés
Az Isztriai-félsziget északnyugati része Þ jugoszláv ellenőrzés, a terület 70%-a.
Ez a terület 1947-1954 között áll fenn. Þ Londoni memorandum 1954. október 5-én (antant memorandum), melyben Jugoszlávia lemond igényéről. Þ az olaszok tiltakoznak, mondván sok ott az olasz, meg az olasz javak miatt is. Þ két évtizedes vita, majd az Osimoi szerződés 1975. október 1. (1992-ben megint felmerül, hiszen Jugoszlávia szétesett Þ az olasz nacionalisták népszavazást akarnak + vita a horvát-szlovén határ miatt is, melyet 1965-ben véglegesítenek, de 1992-ben Horvátország vitatkozik.
· 1945-től belső területi változások Jugoszlávián belül
- Az új alapelv szellemében: erős Jugoszlávia = gyenge Szerbia Þ Szövetségi állam lesz
Jugoszlávia (1943-ban Titóék elfogadják) Þ az 1946-os és 1974-es alkotmányban is szerepel.
- Jugoszlávia 8 jogalanya: Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, + Koszovó és Vajdaság Szerbián belül.
- Kisebb belső változások: 1. A kotori-öböl Montenegróé Þ 1992-től speciális probléma;
2. területcsere a Vajdaságban a horvátok és szerbek között (A Dráva-szög a Horvátoké, cserébe Szerémség a szerbeké.); 3. A Novi-pazari szandzsák déli fele Montenegróhoz kerül; 4.
A Kníni—szerb krajina problémájával nem foglalkoznak.
b, Etnikai kérdések: Az 1991. március 31-ei népszámlálás szerint – 23,5 millió fő
| Jugoszlávia | 36,2 % szerb, 19,7% horvát, 10% bosnyák, 9,3% albán, 7,5% szlovén, 5,8% macedón, 2,3% montenegrói, 1,6% magyar |
| Szerbia | 66% szerb, 34% kisebbség Þ 17% albán |
| Horvátország | 78% horvát, 22% kisebbség Þ 12% szerb |
| Bosznia-Hercegovina | bosnyák 44%, szerb 31%, horvát 17% |
| Montenegró | 62% Montenegrói, 31% kisebbség Þ 15% bosnyák, 7% albán |
| Makedónia | 65% macedón, 35% kisebbség Þ 21% albán |
| Szlovénia | 88% szlovén, 12% kisebbség |
Óriási fejlettségbeli különbségek vannak a terültek között, s ezen különbségek még
nőnek is a ’90-es évekre. 1986-os adatok szerint:
| Nemzeti jövedelem / fő (Jugoszlávia = 100% | Analfabéták aránya % (Jugoszlávia: 9,5%) |
|
| Szlovénia | 211 | 0,8 |
| Horvátország | 123 | 5,6 |
| Vajdaság | 121 | 5,8 |
| Szerbia | 94 | 11,1 |
| Montenegró | 78 | 9,4 |
| Bosznia-Hercegovina | 72 | 14,5 |
| Makedónia | 66 | 10,9 |
| Koszovó | 31 | 17,6 |
c, Nacionalista igények: – Olaszországtól Trieszt + Udine-ig a szlovének lakta terület;
- Ausztriától Karintia;
- Magyarországtól Pécs-Mohács-Szeged;
- Görögországtól Görög-Makedónia;
- Albániától pedig Észak- és Közép-Albánia
IV. ROMÁNIA
a, területi kérdések: · A háború után 58000 km2-el kevesebb (295e Þ 238e), A szovjetek elveszik Besszarábiát és
Észak-Bukovinát, a bolgárok pedig Dél-Dobrudzsát.
· Belső területi átszervezés: „Székelyföld autonómiája” 1952-1968 Þ formális autonómia
10 járás – Marosvásárhely székhely Þ 16000 km2 – 730000 fő (77% magyar, 20% román)
1960-ban átszervezik (62% magyar, 35% román) a magyar etnikum rovására Þ a neve is változik, „Maros-Magyar Autonóm Tartomány” lesz (magyar területeket el, román területeket hozzá). Þ 1968-ban visszaállnak a megyerendszerre.
b, Etnikai kérdések: · Domináns kisebbség a magyar. Az 1977-es népszámlálás szerint: a lakosság 88%-a román,
12%-a kisebbség Þ 7,9% magyar (1714000 fő) A 40 megyéből 31-ben román többség, de Hargitában 84,5% magyar, míg Kovásznán 79% a magyar.
c, Nacionalista igények: Maximális igények – A SZU-tól: Besszarábia, Észak-Bukovina, Kárpátalja
- Magyarországtól: Tiszáig minden
- Bulgáriától: Dél-Dobrudzsa
Min., állami igények: – Ukrajna: Észak-Bukovina, Dél-Besszarábia (tengerpart),
Észak-Besszarábia, azaz a Hotyin-körzet + Kígyó sziget, Harca járás
9. tétel – a szovjetorosz birodalom összeomlása
Tematika:
I. Összeomlás okai
1, Tradicionális birodalmiság; 2, Békebeli hadikommunizmus; 3, Etnikai problémák; 4. Világgazdasági korszakváltás; 5. Új típusú fegyverkezési verseny
- II. Területi veszteségek
- III. Nagyorosz kisebbségek Köztes-Európában
1, Ukrajna; 2, Belorusszia; 3, Balti államok; 4. Moldova
- Új orosz nagyhatalmiság programja (Zsilinovszkij)
Az összeomlás békésen megy végbe, külső beavatkozás nélkül, belső problémák miatt Þ fontos a problémák elemzése
(Már 1917-1921 között az összeomlás között az összeomlás szélére került)
A világ valaha volt legnagyobb birodalma: 22,5 millió km2 – 200 millió lakos
+ Szovjet Kelet-Európa
+ Szocialista orientáltságú volt „gyarmati” országok
Þ a birodalom széthullásával 300 év „gyűjtései” vesztek el.
1961. SZKP XXI. Kongresszusa Þ 20 év múlva kommunizmus (1961-1971 „túlszárnyaljuk fejlettségében az USA-t”; 1971-1981 „Belépünk a kommunizmusba” Þ hát nem sok lett belőle J
I. Összeomlás okai
1. Tradicionális Birodalmiság: · Örökölt probléma a cári Oroszországtól. Lényege: A biztonság és erő = nagyság.
- A Szovjetunió féloldalas világhatalom Þ fölénye soha nem volt kulturális és gazdasági
· A Második világháború után: új módon merült fel a probléma
- Lezárult a klasszikus nagyhatalmi hódítás lehetősége
- Fegyverkezés hódítás nélkül
2. Békebeli Hadikommunizmus: · Lényege: Az állami tulajdonra alapozott bérrabszolgaság. Þ a piac ki van lőve Þ stagnáló társadalom. Hadseregfejlesztés Û lakosság ellátás (mindig az előbbi kerül az előtérbe)
· A Második világháború után: 1965-től Þ a SZU megszűnt paraszti jellegű lenni Þ ipari jellegű, a lakosság modernizálódott Þ ők egyre kevésbé érik be a bérrabszolgasággal
Þ Ez ellen: Izoláció; külső fenyegetettség fenntartása
3. Etnikai Problémák: · Szintén öröklött probléma, hiszen Oroszország gyarmatbirodalom (különböző kultúrák, etnikumok) Þ Az etnikumok asszimilációjához nem volt meg a kulturális és gazdasági fölénye
· Szovjet korszak: A volt gyarmati népek megindulnak a nemzetté válás útján. Þ e nemzeteket a SZU betagolja az anyaországba. (de az demográfiai gondot okoz Þ gazdasági gond, munkaerő gond)
4. Világgazdasági korszakváltás: · Az indulás az 1973-as és 1979-es olajárrobbanás
- Vége az ipari társadalom korának, melynek alapja az olcsó energia, nyersanyag, munkaerő Þ posztindusztriális társadalom kora Þ központosított termelés, magasan kvalifikált munkaerő, szabad áramlású gazdaság Þ a szovjet izonacionalizmus bukása
5. Új típusú fegyverkez. verseny: · 1981-től kezdődően Þ minőségi fegyverkezési verseny Þ az oroszok katonailag összeroppantak pl.
- Hagyományos katonai technika csődje (Afganisztáni kivonulás Þ
1988. április 14-én Genfi konferencia)
- Csernobili katasztrófa (1986. április 26)
- M. Rust leszáll Moszkvában (1987. május 28.)
Þ gazdasági, politikai, kulturális, ideológiai válság
Miért ideológiai? „A SZU a jövő hordozó” Þ nem sikerült; A SZU képviseli a jót, szemben a rosszal, azaz az USA-val Þ Gorbacsov (1985-1991) megpróbálja felszámolni a válságot a nyugatra támaszkodva Þ engedmények fejében segítség Þ nem egyenrangú a két nagyhatalom (aláássa az ellenségképet)
II. TERÜLETI VESZTESÉGEK
- · Elveszíti Szovjet Kelet-Európát (8 szocialista ország) Þ 1275000 km2 – 140 millió lakos Þ Ütköző zónává válik (Németország – Oroszország között)
- · Felbomlik a Szovjetunió Þ Moszkvai ortodox kommunista
puccskísérlet (1991. augusztus 19.)
- A Széthullás szimbolikus aktusa: az alapító tagállamok 1991. december 8-án feloszlatták a SZU-t.
- 14 tagállam leválik Oroszországtól (Ázsia + Kaukázus – 8 állam)
- 6 tagköztársaság Európa felé (1020000 km2 – 74 millió lakos): Ukrajna, Moldova, Észtország, Lettország, Litvánia, Belorusszia
- · Kerekítve: 2,3 millió km2-et és 214 millió főt veszít Európa felé
A Mai Oroszország területe: 17 millió km2 – 148 millió fő Þ majdnem a Nagy Péteri határok
- Veszélyben a melegtengeri kijáratok (Fekete-tenger)
- Most már csak egyike a nagyhatalmaknak, s belső válsága folytatódott.
III. Nagyorosz kisebbségek Köztes-EUrópában
- 1945-től, csak 1,5 %-a élt a határain kívül, most elemi érdeke, hogy nemzetközi ügy legyen a kisebbségi kérdés (No. is ilyen) Þ 1989. január 12-ei népszámlálás szerint:
145 millió orosz Þ 82,6 %-a Oroszországban, 17,4% – 25 300 000 orosz kisebbségben. Ebből: 41% – 10 300 000 fő él az Ázsiai területeken
59% – 15 000 000 fő él az Európai részen
1 Ukrajna: · Új európai középhatalom 1991. augusztus 24-től. Þ ezt népszavazás
szentesíti 1991. december 1-én.
· Területe: 604000 km2 – 52 millió fő (72,7% ukrán, 27,3% kisebbség Þ ebből 22%, azaz 11500000 fő orosz nemzetiségű. Þ ez problémás.
De nem egyenletes eloszlású:
Dnyepertől keletre, ahol a kisebbségek a lakosság 30-45%-át adják.
Krím-félsziget, ahol a lakosság 2/3-a orosz
(A Dnyepertől nyugatra 10% alatt marad, pl. Tarnopoli kerületben 2%, Kárpátalján 4%, Csernovici kerületben 7%)
Þ nem csak etnikai, hanem történelmi, vallási szempontból is majdnem kettészakad.
- · Ebből adódó politikai probléma:
- A kiváláskor népszavazás (1991. december 1-én): Igennel szavazott 90%, nemmel 7,6%. DE: Kelet-Ukrajnában a nemmel szavazók aránya 10% felett volt, a Krímben 42%. Ezzel szemben a Tarnopoli körzetben csak 1% szavazott nemmel.
- Elnökválasztás (1994. június 10):
L. Kucsma a szavazatok 51,6%-át kapta meg (Kelet-Ukrajnában 60% felett)
L. Kravcsuk a szav. 45,5%-át kapta meg (nyug. 60% felett, pl. Tarnopol – 95%)
2. Belorusszia: - 1,3 millió orosz a 10 milliós összes lakosságból. (15%) Ők arányosan helyezkednek el Þ Politikai problémát nem jelent, mert szoros a kapcsolat Oroszországgal.
3. Balti államok: · Litvánia: 9% nagyorosz
· Észtország: 30 % nagyorosz
· Lettország: 34% nagyorosz (Riga is orosz város) Þ Súlyos politikai probléma, mert az 1992-93-as választásokon kizárták a nagyoroszokat, mondván nem rendelkeznek állampolgársággal (csak azokat tekintették állampolgároknak, akik 1940 előtt is rendelkeztek állampolgársággal). Þ Tiltakoztak az oroszok Þ helyi ellennépszavazás Þ Pl. Narvai köztársaság
4. Moldova: – A lakosság 13%-a nagyorosz, ez mintegy 560 000 főt tesz ki. Túlnyomó részük a Dnyeszteren túl. Þ „Dnyeszter menti köztársaság” Tiraszpol fővárossal, de senki nem ismeri el.
- Moldova fontos Ukrajnának és Oroszországnak is, mivel itt állomásozik a XIV. orosz hadsereg, vezetője a ’90-es évek elején Lebegy volt.
IV. ÚJ OROSZ NAGYHATALMISÁG PROGRAMJA
· A Szovjetunió felszámolásának pillanatában elkezdődött. Þ a FÁK létrehozása 1991. december 8-án. Þ Szláv nemzetközösségnek szánták. Þ Ideológia: Pánszlávizmus
- Ma 12 tagja van (1994-re), ezzel viszont elvesztette szláv jellegét.
· 1990-es évek – Nyugatos politika Þ a nacionalizmus megemelkedésével veszni látszik. Kozirev külügyminiszter volt még a legnyugatosabb.
- 1992. decemberében külügyminiszteri konferencia zajlott Stockholmban, ahol Kozirev összefoglalja a nagyorosz nacionalizmust (Szerbia számíthat az orosz segítségre; a volt szovjet területek orosz érdekszféra; a többiek ne avatkozzanak be a belpolitikába) Þ pár perc múlva bejelenti, hogy csak poén volt.
· Az orosz többpárti választásokon a győztes párt programja (1993. december) lett ilyen nacionalista. Þ
Választások:
Elnök Þ Szenátus (felsőház 178 hellyel: 89 jogalany 2-2 szenátor) Þ Alsóház (Duma 450 hellyel: 225 egyéni, 225 listás)
Részvétel: 55%-os, (Tatárföldön és Csecsenföldön érvénytelen)
Eredmény: Liberális Demokrata Párt 22,8% Þ szélsőjobbos, de a 2. 3. 4. helyen nacionalista kommunista pártok nyertek.
Liberális Demokrata Párt programja: Vlagyimir Zsilinovszkij írja meg, címe: Végső roham délre (magyarul: Oroszország sorsáról). Mit tartalmaz a programja?
- · Hosszú távú terv
- Meleg tengeri kijáratok megszerzése (ehhez szövetséges lehet India és Németország)
- Földközi tenger
- Indiai-óceán
- · Középtávú terv:
- Orosz kisebbség védelme (kettős állampolgárság)
- Köztes-Európa újrafelosztása (Németek és oroszok között)
- Oroszország annektálja: Ukrajna, Moldova, Belorusszia, Lettország
- Észtország annektálás, kivéve Tallinn városa
- Litvániát megcsonkítva (elvenni Vilniust, s a tengerpartot)
- Független maradhat Finnország, de ha kell neki Karélia, csatlakozzon
- Kalinyingrád orosz marad, de Königsberg a németekhez.
E terület problémája: Hogyan jussanak az oroszok ide? Þ 1996. február 1-én föderáció Oroszország és Belorusszia között. Þ Jelcin egy területen kívüli autóutat igényel Lengyelországtól (Hrodna-Suvalki-Kalinyingrád) Þ Varsó tiltakozik Þ Jóvanna
- Lengyelországot megcsonkítaná
Németország visszakapná az Odera-Neisse-től keletre fekvő területeket (Gdansk, Kelet-Pomeránia, Poznani terület, Bromberg, Alsó-szilézia), kivéve Felső-Sziléziát. Valamint elvenné a tengerpartját.
- Cserébe Lengyelország megkapná Kelet-Galíciát (Lwów)
- Ausztriát, Szlovéniát és Csehországot megkapná Németország
- Szlovákia csatlakozik Oroszországhoz.
- Jugoszlávia széthullását jóváhagyja (Horvátország és Szerbia felosztja Boszniát)
- Magyarország megkapná Erdély nagyobbik részét
- Bulgária megkapná:
Dél-Romániát (Bukarestet is)
Egész Macedóniát (görög és szerb részeket is)
Kelet-Trákiát (Edirne várossal)
Visszakapná az Égei-korridort
Boszporusz Európai felét Isztambullal
10. tétel – az ütköző zóna restaurálása
Tematika
I. Az önállósodáshoz vezető út
1, 1988-1989 – Szovjet Kelet-Európa feladása
2, 1990-1991
3, 1991-1993
II. A nagyhatalmi környezet módosulása
- IV. Köztes-Európa természetének módosulása
1, Kultúrkör váltás
2, Belső erőviszony változás
Ütközőzóna restaurálása Þ a két világháború közötti állapot visszaállítása Þ Németország és Oroszország közötti kisállami ütköző zóna. (A jaltai egyezmény egykoron a Versailles restaurációja volt).
Kiteljesedik a nemzetállamok száma 9 Þ 18
- SZU-ból kiválik a 3 Balti állam és Moldova
- Csehszlovákiából Þ Csehország, Szlovákia
- Jugoszláviából Þ 5 utódállam
A domináns ideológia a nacionalizmus. Erre lehetőséget ad a SZU összeomlása, mely nagyhatalmi vákuumot okoz.
I. ÖNNÁLLÓSODÁSHOZ VEZETŐ ÚT
1. A Szovjet – Kelet-Európa feladása (1988-1989)
- Közvetlen előzmény: a birodalom reformjának kezdete 1980. decemberében.
- Szovjet Kelet-Európa nem önálló probléma Þ Birodalom
Indulás: Washingtoni szerződés 1987. decemberében Þ Euro-rakéta egyezmény Þ mindkét fél leszereli az Európában telepített középhatótávolságú nukleáris rakétáit. Þ a SZU veszített.
- A helyi politikai elitek alternatívákat keresnek Þ az ellenzék is megmozdul.
- Brezsnyev doktrína feladása: 1988. június – 1989. december Þ protektorátus zóna feloldása
- SZKP XIX. Pártkonferenciája (1988. június) – a tizennyolcadik még 1941-ben volt
- Regionális fordulópont: 1989. május-november Þ döntő fordulat ’89. augusztusa
- Közvetlen előjelek: 1. Megrendül a vasfüggöny (’89. 05. 02. – magyar-osztrák határ)
2. Gorbacsov Strasbourgi beszéde az EU parlamentben (’89. 06. 06.)
3. Lengyel félbeszakadt választások, mivel az ellenzék győz (’89. 06. 04)
Þ a „Szolidaritás” akar kormányt alakítani, erre a LEMP vezetője felhívja Gorbacsovot ’89.08.19-én, hogy mit csináljon Þ „Old meg te!”
Þ Kommunista kisantant összehívása 08.19-én Lengyelország megmentésére, az NDK, Csehszlovákia, Románia részvételével (Ceaucescu szervezi) Þ a Varsói szerződés államihoz levél.
4. Magyarország dönt a határ megnyitásáról ’89. 08. 24. Þ az NDK összeomlásának kezdete.
- Regionális fordulatok: 1. (1989. szeptember 10) – magyar-osztrák határ megnyitása
2. Berlini fal megnyitása (’89.11.10)
Þ e változások visszafordíthatatlanok.
- Deklarációkkal szentesítik a fordulatokat
1. Az 1968-as Csehszlovákiai intervenció elítélése (’89.12.04 – Varsói szerződés ítéli el)
2. Molotov-Ribbentrop semmissé nyilvánítása (1989. december 24.)
2. Jelek Þ Új európai rend
· Új „békerendezés” két alapdokumentuma
1. Szovjet-német barátsági szerződés (1990. szeptember 3) Þ 20 évre szól
2. Párizsi Charta ’90.11.21 európai és Észak-Amerikai államfői deklarálják a bipoláris világrend végét
- Egységes Eu – egységes világ Þ a nyugati demokratikus normák érvényesülnek egész Európában és ezt az oroszok is elfogadják Þ + Szervezetek megújítása, pl. ENSZ
- Európai rend tengelye: német-szovjet rendezés Þ nincs az USA-ra szükség
A Köztes-Európa országai ennek előnyeit élvezik, hiszen nincs szovjet megszállás
- ’91.06.28-án feloszlatják a KGST-t, majd ’91.07.01-én a Varsói Szerződést
- · A rendezés ’91-re felborul. Jelei:
1. Meggyengül a szovjet-német tengely
Német részről: a németek el vannak foglalva az NDK integritásával, na meg a többi nagyhatalom is fél Németország revansától. A német ellenzék is erősödik) + Keleti német határok kérdése
Orosz részről: – Folytatódik a katonai leértékelődése, az Öböl-háború kapcsán
- Kiéleződnek a belső politikai harcok: A szövetségi alkotmány tervezet ’91. április – ’91 augusztus 20-án írnák alá. DE: augusztus 19-én ortodox kommunista katonai puccskísérlet. Þ kísérlet a szovjet Kelet-Európa megtartására Þ „finnesíteni” akarja őket: kisállamokkal kötendő alapszerződés: Negatív Biztonsági Garancia – azaz az adott országok garantálnák, hogy nem csatlakoznak olyan szövetséghez, mely ellenséges a SZU-val szemben. (a lengyelek, magyarok csehek, bolgárok elutasítják, csak a románok kötik meg 1991. márciusában)
2. A problémák súlypontja Európán kívülre kerül: Öböl-háború (1991. január 11.)
3. Európai egység új terve Þ Maastrichti szerződés Þ az Unió mélyítésére
4. A helyi nacionalizmus ereje
Þ Az új rend összeomlik ’91-re, s a SZU is összeomlik Þ
Oka: – ’91 augusztus 18-21 – a már említett ortodox kommunista puccskísérlet
- Augusztus-szeptember fordulóján a nyugati kisállamok függetlenednek a SZU-tól (Moldova + 3 Balti állam Þ Litvánia élharcosa a függetlenségnek, ő már 1990. márciusában egyoldalúan deklarálta függetlenségét. Erre katonai megszállás és gazdasági blokád Þ csak 1991. szeptember 6-án ismeri el a SZU.
Következmény: – Korlátozzák a választó jogot Litvániában Þ csak
azok állampolgárok, akik 1940 előtt itt voltak
- A lett parlamenti választáson is korlátozott választó jog, pedig itt a lakosság 1/3-a orosz, Riga lakosságának 48% orosz. (’93.06)
Þ összeomlik a német-orosz tengely is.
II. A nagyhatalmi környezet módosulása
1. Tőlünk keletre: Oroszország visszahúzódik Ázsiába Þ az új középhatalom Ukrajna Þ ’91-től fontos kérdés az oroszoknál: vagy megszilárdul a független Ukrajna, mely az újabb expanzió gátja lenne, vagy pedig egyesül Oroszországgal, mely a nagyorosz expanzió kiindulópontja.
2. Nyugaton: Az egységes Németország létrejött Þ a kontinens nagyhatalma lett Þ expanzió kelet felé.
Az egyesülés lépései:
- A kiindulópont: ’89 szeptember-október Þ az NDK összeomlik (külső nyomás)
1. nagyhatalmi keretek Þ áldásuk adják
SZU először: csak akkor, ha Németország utána semleges lesz (’90. jan)
Később: jó, ha NATO-tag is (’90 július) – ha NATO tag Þ ott visszafoghatják
2. Megindulnak a 2+4 tárgyalások (a 4 győztes és a két No.) Þ 1990.09.12 Þ elfogadják az egyesülést.
3. Kétoldalú lépések Þ problémás az egyesülés módja?
a, két szuverén állam egyesül (az NSZK elutasítja)
b, az NDK tartományai egyenként kéri felvételét az NSZK-ba.
Þ Gazdasági szerződés: 1990.05.18. mely július 1-én lép életbe (ez gazdasági-pénzügyi-szociális Unió) Þ belnémet határ megszűnése
Þ Politikai hatás megszűnése: 1990 augusztus 31.
Þ EGYESÜL A KÉT NÉMETORSZÁG 1990. OKTÓBER 3-ÁN (választások 1990. december 02.)
III. Köztes-Európa természetének módosulása
1. Kultúkör váltás: Köztes-Európa Þ Nyugati kultúrkörbe vissza
- Polgári demokratikus rendszerek létrehozása Þtöbbpárti választások, melynek súlypontja 1990. Eltérő hatalmi típusok kialakulása:
1. Nemzeti-konzervatív hatalom (nacionális) Þ ez a domináns
2. Liberális hatalom Þ Szlovénia, Csehszlovákia
3. Nemzeti kommunista hatalom Þ Balkán
- a Köztes-Európa Þ színeződik
- Alapcél: Integrálódás Nyugat-Európához: Rivalizálás Þ DE regionális integrációs kísérletek is Þ erre a nagyhatalmak próbálják rákényszeríteni őket, de végül mindegyik kudarcot vall.
2. Belső viszonyok változása
- Döntő: megrendül a pillérállamok rendszere, hiszen csak kettő marad talpon
1. Csehszlovákia: felbomlik. Alkotmányozó nemzetgyűlés 1990. júniusában, két évre választják Þ új szövetségi alkotmány kidolgozása Szlovákia egyenjogúsítására Þ Kudarc. Miért? Míg Csehországban a ’92-es választásokon (június) liberálisok kerülnek hatalomra, addig Szlovák részen a nacionalisták (Demokratikus Szlovákiáért mozgalom) Þ 1992.07.17 szlovák szuverenitási nyilatkozat Þ békésen válnak szét (1993.01.01)
2. Jugoszlávia is szétbomlik
3. Lengyelország: érinthetetelenül átvészeli Þ nagysága miatt (313000 km2 – 38 millió fő) Köztes-Európa hatalma Þ felértékelődik
4. Románia: Megrázkódtatások (238000 km2 – 23 millió fő) Þ nemzeti kommunisták hatalmon 1996-ig.
- · Belpolitika: 1991. novemberében új alkotmány megfogalmazása, melyben nem különítik el a hatalmi ágakat, s egységes oszthatatlan nemzetállamról beszélnek Þ a népszavazás 1991. december 8-án Þ 77% igen, 20% nem (liberálisok, kisebbség: Szatmár, Temes, Maros, Hargita, Kovászna – 84%)
· Külpolitika: ’96-ig nem tudja viszonyát rendezni a szomszédokkal.
I. alapszerződés Magyarországgal (1996.09.16) – Temesvárott
II. Ukrajna: itt a legtöbb vitás dolog Þ hivatalos területi követelések: Észak-Bukovina, Besszarábia Þ Az 1991. augusztus 27-én függetlenné váló Moldvát felkéri az Unióra, melyre az kevésbé hajlandó. Beleszól Ukrajna belpolitikájába is: ’91. december 1-én népszavazás Ukrajnában a függetlenség mellett Þ Románia november 28-án beleszól mert a Dnyeszteren túl is vannak románok. (mellesleg pattog itt két kis szakadár „köztársaság” Dnyesztermenti köztársaság (Tiraszpol) – ’90.09.02
Gagauz köztársaság (Komrat) – ’90.08.19.
Þ a ’94-es alkotmánymódosítás mindkettőnek autonómiát ad.
Cimkék: BTK, Köztes- Európa, SZTE, történelem
Bejegyzés küldése e-mailben.
Bejegyzés nyomtatása.
(1 votes, average: 5.00 out of 5)